Szülő2.0

A legnépszerűbb, vagy a legtöbb laikus által ismert és a legtöbb tévhitet, ellenállást kiváltó, megosztó iskolatípus, módszer a Waldorf. Érdem vagy bélyeg, ha valaki waldorfos? Nem nagy felfedezés: ez is attól függ, ki és hogyan csinálja.

Vekerdy Tamást mindenki elismeri, aki egy kicsit is érti vagy hajlandó érteni és érezni a nevelés mélyebb rétegeit is. Magyarországon a waldorf atyjaként emlegetett pszichológus tükrében a nevelés egy barátságos, együttműködő, segítő tevékenység. Amit ő mond, sokan elfogadják és igyekeznek megvalósítani. Ő pedig igyekszik fel- és megmeneti a gyerekeket az elnyomás, a tekintélyelvű nevelés alól.

A waldorf pedagógia, a megjelent iskolák és óvodák már kevésbé ilyen népszerűek, vagy egyértelműen pozitív megítélésűek. Gyakran találkozunk olyan közösségekkel, akikről az a hír járja, hogy zárt világot alakítanak ki, csak a maguk “köreiből” engednek családokat csatlakozni, és szigorú szabályok szerint elvárják, hogy az iskolán kívül is “waldorfos” életet éljenek a gyerekek, szüleikkel, testvéreikkel együtt. 

A waldorf (és emellett persze sok más alternatív iskola) legfőbb kritikája a versenyképesség elmulasztása. Hogy azok a gyerekek, akik ezekbe az iskolákba járnak lemaradnak, elmulasztják megtanulni az érvényesülést, a valódi kihívásokra nem készülnek fel. A tananyag, a valódi tudásanyag kevesebb, nem olyan felkészültséggel érkeznek, nem tudnak továbbtanulni a felsőoktatásban, vagy más hagyományos tanrendű iskolákban.

Holott elvileg csak a módszerről és nem a tananyagról van szó.

Kétségtelen, hogy egy a napjainkban kevéssé divatos, a régi kultúrák, értékek és hagyományok felé fordulás jellemzi ezt a módszert, amely valóban életvitel és felfogás is, azonban nem szükségszerűen kirekesztő, hanem éppen befogadó, a sokféleséget toleráló, nyitott szemléletű is lehet.

Rudolf Steiner gondolatai
“ Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélőerejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg saját szemével nézni a világban.
Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk. És őket is a keresők útjára kell vezetnünk.
Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi, mint tanítók, nevelők, csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell megteremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell.
Ha a gyereket a megfelelő időben képességeihez és alkatához való dolgokkal látjuk el, akkor azok a gondolatok, amelyeket így vezettünk elé, egész életén keresztül ható, folyamatos megújulást adó táplálékká válnak benne.”

Hajdanán, Rudolf Steiner épp a materiális tanítás, a gépiesen oktató iskolákkal szemben a gyerekek szellemi nevelését állította a fókuszba. Az ő elmélete alapján létrejött waldorf irányzat a szív az ész és a kéz harmóniájára hívja fel a figyelmet. A waldorf iskolákban az érzelmeken, a művészeteken keresztül, az egyéniség figyelembevételével, az egyéni felelősség kialakításával és hangsúlyozásával irányítják a pedagógusok a tanulás felé a gyerekek figyelmét.

Egyéni tanrendben nagyon sok tevékenység közben, tantárgyakon átívelő módon tanulnak. Például számolni, írni, olvasni, lassabban, de megalapozottabban, mint hagyományos iskolákban tanuló kortársaik. Az intézményeket keresztény szellemben, de nem felekezeti hovatartozással működtetik.

A szeretet és a harmónia az, ami jellemző ezekre a közösségekre. Sokan hihetik azt, hogy ezzel nem vértezik fel kellően a való életre a tanulókat. Pedig nagyon erősen jelen van a munkára való szoktatás, a kiskortól elsajátítandó házimunkán át a hagyományos kétkezi munkák megismerése és végzése.

Nincs bukás, vagy osztályzás az alsó tagozatokban. Egy-egy tananyagot vagy tanulási szakaszt bemutatókkal zárnak, személyes szöveges értékelést kapnak a gyerekek a tanároktól. Ezzel egy közös feladatukat, és együttes munkát dekralálnak, ahol a gyerek tevékeny szereplője a folyamatnak.

(Sok helyütt a tanár osztályoz, a diák pedig elszenvedi azt. Ettől, biztosan nem lesz több a tudása.)

“A Waldorf pedagógia ember- és világképe szerint a gyermek, lelki-szellemi fejlődése során, megismétli azt az utat, amit az emberiség járt végig a különböző kultúrkorszakokban. Ebből következik az, hogy minden évfolyamnak sajátos hangulata, karaktere van, és ezzel függ össze a főtanítást záró elbeszélő rész témaválasztása is.” Részlet a Kispesti Waldorf-iskola programjából

Sokszor, ha egy kisgyerekkel nehezebb a hagyományos utakon járni, akkor azt ajánlják a nevelési tanácsadók, hogy menjen waldorf iskolába. Ez akár lehet jó is, de persze nem ilyen egyszerű. Ha iskolát keresünk, akkor nem csak a gyermek, hanem a magunk elképzlései, életútja és szemlélete is jelen van. Egy család nem alakulhat át, vagy nem lehet hiteles, egy külső tanács vagy elvárás nyomására. De az is lehet, hogy már az első találkozáskor tudjuk, hogy ez lesz a nyerő.

Ha ismerkedni szeretnál a waldorffal, az antropozófus szemlélettel:
SOPHIANUM

Vagy ha iskolát, óvodát keresel: Magyar Waldorf Szövetség

Waldorf Lap

Képek: Pinterest

Az egyházi oktatás, az egyházak a tudással és a modernizációval való szoros kapcsolattal a fejlődés mozgatórugóiként jelentek meg a történelem során. A hagyományos tanító szerepük mára már nem egyedülálló, mégis sokak számára garancia a jó minőségű oktatásra. Ma Magyarországon messze nem a modernizáció hírnökei, sokkal inkább a hagyományok, a fegyelem és a hatalom kiszolgálói. Persze attól függ, mit nevezünk egyháznak. Mert manapság ez sem egyértelmű hazánkban.

Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az egyházi intézmények száma. A kedvező feltételek és az állami finanszírozás, valamint az állami közoktatás drasztikus minőségromlásának következményeként rendkívül sokan érdeklődnek az egyházi fenntartású iskolák iránt. Egy egyházhoz tartozni, annak közösségébe járni, megnyugtató és biztonságos érzés. Azok a családok, akik mindennapjaikat amúgy is vallásuk intenzív gyakorlásával töltik, természetes módon íratják ezekbe az iskolákba gyermekeiket. Sőt, már kora kisgyermekkortól, bölcsődébe és óvodába is adhatják ugyanabba az intézménybe, és biztonságban tudhatják őket egészen érettségiig.

Ezekre az iskolákra általánosan jellemző, hogy nagyon erős vallásos neveléssel, erkölcsi és viselkedésbeli szigorral állnak a tanulók felé, komoly követelményrendszerrel, fegyelmezett életvitelre és tanulásra szoktatják a gyerekeket. Így sokszor jó eredménnyel, a tudástranszfer szempontjából magas színvonalon képzik a diákokat.

Az egyházi iskoláknak lehetőségük nyílik arra, hogy saját programjaikkal, szabadon választható tankönyvekből, kislétszámú osztályokban, kényelmes körülmények között oktassák a gyerekeket. Nem csoda hát, ha az állami intézményekből ide (is) menekítik a szülők a tanulókat.

A megnövekedett egyházi intézmények sok terhet levettek az önkormányzatok válláról, így nem számított, hogy lettek olyan települések is, ahol nem tudnak felekezettől független iskolát választani a családok. Valamint az sem okoz gondot a politikának, hogy helyzetbe csak az általuk minősített történelmi egyházakat hozták. Így aki más vallású, vagy más egyház tagja, mint amit a kormányzat elismer, nem juthat egyelő feltételekkel az egyházi iskolához.

Az oktatás elemzői között szinte egyöntetű a vélemény, miszerint a kjelenlegi Kormány a számára kedvező egyházi iskolákba akarja terelni az elitképzést. Számukra az állami rendszernél is kedvezőbb feltételeket biztosít:
Egyházi fenntartású köznevelési intézmények legfőbb, az állami fenntartású intézményektől eltérő szabályozásai (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet):

- vallási tekintetben elkötelezetten működhetnek

- nincs kötelező tanulófelvétel, nincs kötelező csoportlétszám

- kerettantervet a fenntartó (egyház) választhat

- tankönyvet a fenntartó (egyház) választhat

- bizonyos feltételek teljesítése esetén kiegészítő támogatást kaphat

- igazgatót a fenntartó (egyház) nevez ki az oktatásért fgelelős miniszter egyetértésével

Miközben az egyházi fenntartású iskolákról messze az a hír járja, hogy kiemelkedő minőségű oktatási eredményeket érnek el, ha közelebbről vizsgáljuk, a hozzáadott pedagógiai értékek nem egyértelműen kiemelkedők.

“Az egyházi iskolák többsége értelemszerűen elkötelezett saját egyházának ideológiája iránt. A korszerű pedagógiában azonban nem egy kész sémát, ideológiát plántálunk a gyerekbe, hanem sokféle világszeméletet mutatunk be neki, és segítünk neki, hogy maga konstruálja meg a saját világszemléletét. Ezt a konstrukciós folyamatot kell a gyerekben elősegíteni, ez a modern pedagógia feladata. Nem mondhatjuk, hogy ez a fajta pedagógiai szemlélet minden világi iskolában ott van, mint ahogy azt sem, hogy minden egyházi nélkülözi. Erről a problémáról azonban őszintén kellene beszélni, és nem szabad az egyházi oktatás elleni támadásként felfogni.” (Nahalka István, oktatáskutató)

Végeredményben e fenti sorok magyaráznak mindent, aminek az iskolában történnie kell. Legyen az egyházi vagy állami, alapítványi vagy magán.

Amiért sokak számára mégis az egyházi iskolák vonzóbbnak tűnnek, az a feltételezés, ami szerint a vallási tanítások, a szeretet, az emberiesség és a békesség járja át ezeket az intézményeket. Hogy az ott tanító pedagógusok, a diákok mind jó emberek és magas erkölcsi értékekkel bírnak, lehajolnak az elesőkhöz és segítik a kirekesztetteket. Mindezek az emberi nagyságok azonban jól láthatóan ugyanúgy nincsenek meg bizonyos egyházi iskolákban, mint bármely másban. Azaz, amit hiszünk az egyházi iskolákról, az jó lenne nagyon, de sajnos nem evidens. Hasznosabb volna, ha ezeket az értékeket felénk, egyszeri emberek felé gyakorolná a klerikális közeg és nem a hatalom felé. És jó volna persze, ha nem felülről mondanák meg nekünk, mi a vallás, és ki az egyház. De ez már egy másik beszélgetés.

Képek: Pinterest

 Forrás: (Nahalka István: Az írástudatlanságról a kompetenciamérési adatok alapján)

Az alternatív vagy magán iskolák sokféle program és módszer szerint dolgoznak. Van, aki a nyelvoktatást, a sportot, mások a gazdasági vagy művészeti képzést tűzik zászlajukra, vagy egyéb speciális igénynek felelnek meg. Abban azonban többnyire megegyeznek ezek az iskolák,  hogy a szigorúan vett tananyag mellett, vagy azzal együtt a diákok egyéni szükségleteit, mentális, lelki dolgait is figyelembe véve, mentorként állnak a gyerekek mellett és kísérik végig a tanulmányaik során.

Szülői körökben és szakmai fórumokon tájékozódva egyre több és pontosabb szemponttal és elvárással találkozunk az iskolát illetően. Az esetek egyre nagyobb részében tudatos az iskolaválasztás, nem csak egy letudni való dolog. Csaknem valamennyi vélemény szerint a szülők gyermekük számára a legjobb iskolát választanák, hogy sikeres, kiegyensúlyozott felnőtté váljanak.
Viszont abban nagyon nagy eltérések mutatkoznak, hogy ki mit ítél sikernek, mikor elégedett a gyermek iskolájával, teljesítményével. Az elvárások nem csak az iskola pedagógiai programjára, hanem tanáraira, felszereltségére, a kommunikáció módjára és az iskolai élet valamennyi részletére kiterjed.

Az elmúlt öt évben látványosan megjelent az az új igény, hogy az állami oktatástól eltérő szemléletű iskolákba járjanak a gyerekek. A meglévő magániskolákban óriási a túljelentkezés, és egyre nagyobb számban indulnak új, tanári vagy szülői közösségek által életre hívott iskola kezdeményezések. Sok esetben ez nagy terhet ró a szülők vállára első sorban anyagiak terén, de mégis, ma már nem csak a gazdagok kiváltsága az alapítványi oktatás, hanem azok a középosztálybeli családok is ezt az utat választják, akiknek az állami rendszer kínálta tanítási módszer vagy felkészítés nem felel meg. Az alternatív iskolák azokat a tevékenységeket és szerepeket vállalták fel, amelyet az állam nem tud, jelenlegi rendszerében nem képes teljesíteni.  Ezek lehetnek az egyéniség diktálta sajátosságok, valamilyen sajátos nevelési igény, vagy világnézet, életszemlélet vagy a versenyképes tudás megszerzésére irányuló elvárás.

Az alapítványi és magániskolák magukat független iskolaként definiálják, s bár az elnevezés nem terjedt el széles körben, egyaránt jól fejezi ki közös jellemzőiket és különbözteti meg őket a közoktatás más szereplőitől.

A független iskolák egyrészt a gyermekeik számára többletszolgáltatást kereső középosztálybeli családok számára, másrészt a lemaradók, kiesők támogatására jöttek létre. Tevékenységükkel innovatív, gyermekközpontú szemlélettel egyben fontos társadalmi feladatot is ellátnak. 
A független iskolák az állami, önkormányzati oktatási kínálatot pótló és kiegészítő feladatot látnak el, valamint helyettesítő szerepet is betöltenek. Magyarországon mintegy 1200 független óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző és főiskola működik. Ezekben mintegy 16 ezer pedagógus és két-háromezer gazdasági, technikai munkatárs dolgozik. Adó befizetéseik megközelíti az intézményeknek utalt állami támogatás összegét. Megközelítőleg 250 ezer tanuló jár ma független iskolába.

Az független iskolák összehasonlítása az állami ill. önkormányzati fenntartású intézményekkel változó eredményeket mutat. Nem lehet kijelenteni, hogy egyértelműen jobbak vagy rosszabbak ezek az intézmények. Előkerülnek kimagasló eredmények, kompetenciamérések, nyelvi vagy szakmai versenyek, egyéb iskolán kívüli megmozdulások során, de a hagyományos iskolai rangsorokban, amelyek a továbbtanulási és felvételi eredmények alapján állítanak sorrendet, általánosan elmondható, hogy nem szerepelnek a legjobbak között.
Ennek egyik oka, hogy ezekben az iskolákban tudatosan nagyon heterogén a diákok összetétele ezen intézmények felvállalják hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő vagy speciális nevelési igényű ill. egyéb okokból a hagyományos oktatási rendszerből kiesett tanulókkal való foglalkozást. Sok esetben az is ok, hogy ezen iskolák pedagógiai megközelítése alapvetően kizárja a „versenyistálló” szellemet.

Az független iskolák jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy alternatívát nyújtanak és színesítik az oktatási palettát. Alternatív, innovatív pedagógiai módszereket alkalmaznak, sajátos világnézeti vagy filozófiai, altruista célokat valósítanak meg, speciális igényekkel rendelkező tanulócsoportokat és szülőket szólítanak meg. Másrészt ma is pedagógiai műhelyként működnek és ezzel a közoktatásra is jótékony hatással vannak.

A független iskolák száma az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt. A közoktatást érintő központosító törekvésekbe nehezen illeszkednek, de jelenlétük szükségessége és jótékony hatása nehezen vitatható. 

Kép: Pinterest

Ebben a sorozatban a különféle iskolatípusok kerülnek terítékre. Nem a felvételi eredmények, nem a vizsgaszbályzatok és nem a trendek azok, amik alapján bemutatásra kerülnek, hanem azok az egyetemes emberi értékek, amelyek szerintem fontosak, és az adott rendszer vagy módszer hosszú távú hatása alapján. Lehet gondolkodni!

Akik most vagyunk szülők, és itt Magyarországon nőttünk fel, többnyire a rendszerváltás előtt jártunk iskolába. Azokkal a komcsi, avittas, korlátolt szemlélettel találkoztunk, amivel ma, a gyermekeink iskoláiban is. Nem nagyon lepődünk meg, ismerjük a részleteket. Persze közben eltelt már majdnem harminc év. Ma Magyarországon leginkább ez az iskola.

Tudásalapú társadalom helyett munkaalapú társadalmat a népnek! Felkiáltással törli le homlokáról a verejték cseppet szenvedélyesen a nemzeti vezető, aki elhivatott kollégáival együtt ráncba szedi az elkanászodni látszó polgárságot. A rend és a fegyelem mindenek felett! Lehetőleg ne legyenek egyéni utak, egyéni gondolatokra nincs szükség, sok szorgos hangyácska építse egységesen a hont.

Mindeközben a világ a 21. században a kitárulkozásról és befogadásról, a globalizációról, a különbözőségek értékéről, a másság elfogadásáról, a kreativitásról, az egyéni professzionális tudásról szól. Nem baj, nálunk másképp lesz ez, a világ nem tudja, mi a jó. Szerencsére mi magyarok tudjuk.

Mindaz, ami a rendszerváltáskor elindulni látszott, a már-már gondolkodó, aktív és progresszív irányba mozduló közoktatás, az elhivatott pedagógusok, a műhelyek, a civil kezdeményezések parkolópályára téve. Lépésről-lépésre szisztematikusan, gondosan, nem zavartatva a “közönség” véleményétől zajlik az előadás: az állami iskola.

Közoktatás helyett köznevelés!

Legyen több szakmunkás, mint amennyi érettségizett diák! Magyarországon túl sokan érettségiznek, túltermelés van diplomásokból, ellenben nagyon kevés a szakmunkás. Így aztán, akit lehet, ki kell szórni tizenhatévesen a rendszerből, hogy dolgozni állhasson. Bár a képzetlen, írni olvasó alig tudó, digitális készségekkel nem bíbelődő szakmunkás nemigen fog munkát találni a piacon, de az már nem az oktatási kormányzat problémája. Mielőbb megszabadulunk tőlük, annál jobb!

A helyi társadalomtól a központba kerültek az iskolák. Innen könnyebb a vezérlés, nem zavarják meg a rendszert a helyi igények, a szülők és gyerekek, a pedagógusok, a piaci szereplők. Nem zavar közbe az élet.

Központosításra kerültek a pedagógusok is. A Nemzeti pedagógus Kar és Etikai kódexe védőhálója alá vonta a tanácstalan pedagógusokat, hogyan is kellene viselkedniük. Életpálya modellük segítségével biztonságosan és jól adminisztráltan tervezhetik a karrierjüket, “Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk”.

Nemsokára következnek a gyerekek, akiknek három éves koruktól már kötelező óvodába járni, majd hat évesen iskolába, hiába, ha ezt a szép kort megérték, tanuljanak tisztességet! Természetesen a kötelezően előírt körzetes intézményben a kötelezően előírt tankönyvekből, kötelező kerettanterv alapján.

Bevezetésre került az egész napos iskola. Nehogy kísértésbe essen a szülő vagy a gyerek, és otthon valami mással, másképp foglalkozzon, mint amit az iskolában előírtak. Kár, hogy nem sikerült, mert akár jó is kisülhetett volna ebből a gondolatból. Ha a gyerekek sajátosságait figyelembe vevő napirendet alakítottak volna ki a szakami irányítók. Ha például reggel a korán dolgozni iduló szülők korán kelő gyerekeinek jut idő az ébredésre, ha a 4-8 tanórát nem egymás utánban kellene ledarálni délelőtt, hanem sok játékkal, mozgással megszakítva szét lehetne húzni egész napra, ha valaki tovább gondolkodott volna néhány lépést….

De nem volt rá idő, mert ott toporgott már a hit- és erkölcstan kérdése, - nemsokára etika tantárgynak keresztelt - amikor végre megtaníthatjuk a gyerekeknek mit hogyan kell. Ennyike!

Ja és nem csak a szellemnek, hanem a testnek is meg kell adni! Mindennap kötelező testnevelés, közben daloljunk pajtások, mert jó a kedvünk!

És amikor eddig elértünk, már sírva röhögtünk, írjuk a portfóliót, várjuk a felügyelőt, gallért felhajtva osonunk haza, be a lépcsőházba, ráfordítjuk a kulcsot, nagylevegőőő… Reggel hatig kuss. A rettegett autó még nem áll meg a ház előtt éjjelente.

Közoktatás helyett köznevelés. Csak az felejtődik el, amit már az antik világban is tudtak a tanítók, hogy nem a szabályok és törvények, amelyek változást és fejlődést indítanak el, hanem a példamutatás, és az együttélés. Ha elnézem, milyen példát mutat a nevelő szándékkal fellépő kormányzó elit, lehet, hogy inkább a komcsi tanácsi iskolát választanám. Akkor legalább mi voltunk a legvidámabb barakk.

Képek: Pinterest, Sulinet

Van ez a közhely, amit minden anyuka mantárzik a játszótéren: Ne iskolát, hanem tanítót válassz! Sokszor már a nevelési tanácsadóban, az óvodában is ezt terjesztik.
Én meg azt mondom iskolát válassz, mert ha jó az iskola, az csak jó tanítót alkalmaz, illetve megkövetel egy szakmai minimumot és egy jó szellemiséget.

A jó iskolába jó bemenni. Már reggel mosolygás, zene, jó hangulat, barátságok. A jó iskolában is vannak nehézségek és konfliktusok, de van rá apparatus, hogy ezekkel foglalkozzanak. A jó iskolában közösen segítik a szülőt és gyereket, hogy kijárják az iskolát. Hogy megtanulják a megtanulni valót. Nem az aktuális bebiflázandó tananyag a fontos, hanem a gyerek, hosszú távon az ő érvényesülése és boldogulása. Nem a gyerekanyag, hanem az egyén jár suliba.

Megkérdeztem néhány iskolát, mit tartanak a legfontosabbnak, mire készüljenek az elsősök. Íme néhány válasz.
Ti is megkérdezhetitek ezeket az iskolában, ahová vinnétek a gyerekeiteket. A válaszok sokat elárulnak a tanítóról és az intézményről is. Már az sokat sejtet, hogy a válaszokban egyszerű, rövid kifejezések vannak, emberi, hétköznapi példák, vagy szakértői állásfoglalások, tankönyv ízű kinyilatkoztatások.

Mi az iskolaérettség? Melyik elemét tartja a legfontosabbnak?

Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola:Iskolaérettnek tekinthető az a gyermek, akinek a testi fejlettsége bizonyos kritériumoknak megfelel (magasság, súly, finommotorika…), mozgása viszonylag összerendezett, kialakult dominanciája, reális testképe van. Fontos kritérium még, hogy a gyermek általános tájékozottsága, beszédkészsége, gondolkodása az életkorának megfelelő legyen. Ezeken kívül a feladattudat és a figyelem tartóssága is erősen befolyásoló tényező. Tapasztalataim azt támasztják alá, hogy sokan nem veszik figyelembe gyermekük szociális éretlenségét, amikor választásuknál az iskola mellett döntenek. Márpedig ez hosszú távon nagyon meg tudja nehezíteni a gyermek, a társak és a pedagógusok munkáját is. Így én ezt az elemet emelném ki a fontossági sorrendből, mivel azt hiszem, a szülők ezt a kritériumot nem veszik komolyan.

Lauder Javne Iskola:
Nagyon komplex fogalom az iskolaérettség. (Meg nem is szép, de ez abszolút szubjektív megjegyzés. Leginkább Vekerdy híres mondata jut eszembe erről, ami valahogy úgy hangzik: ne a gyerek legyen érett az iskolára, hanem az iskola a gyerekre.) De ha a legfontosabbat kell kiemelnem, az a mozgás; a koordináció, a testséma, testérzékelés fejlettsége. Az idegrendszer éretlenségével járhat együtt, ha nem magabiztos ezekben. Nélkülük nehéz a kicsi gyerek élete az iskolában, mert nem tud megfelelően koncentrálni, nyugtalan, figyelmetlen lehet, s ez máris kudarcot okozhat számára. Ugyancsak fontos még az önállóság, amiért otthon is sokat tehetünk közös, valódi tevékenységekkel (kutyasétáltatás, főzés, barkácsolás stb.).

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Szentendre:
Fizikai alkalmasság, kognitív érettség, mentális, pszichés alkalmasság.

Mi az a 3-4 legfontosabb cél, amit el kell érni az első osztályban? Mi az első osztály legfontosabb feladata?

Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola:Természetesen nagyon fontosak az oktatási és tantárgyi célok, ám én mégis inkább a következőket emelném ki:
Tanulás iránti vágy felkeltése, belső motiváció kialakítása a gyermekben.
Egy olyan környezet, osztályközösség kialakítása, amelyben a gyermek jól érzi magát- „A gyermek szeressen iskolába járni”.
ÖNÁLLÓSÁGra törekvés- minden területen. Szerintem ez az egyik legfontosabb cél.

Lauder Javne Iskola:
A legfontosabb cél, hogy szeressen iskolába járni. Ettől várható, hogy későbbi élete során is motivált legyen a tanulásra, mert igenis ez a kiemelt feladat. Bármit képes gyorsabban, hatékonyabban megtanulni az a gyerek, aki bízik önmagában és persze a felnőtt partnereiben, akiket nevezhetünk pedagógusoknak is. Az ilyen, világra nyitott személy kíváncsi, kreatív, bátran kezdeményez kapcsolatokat, ezért erősebbé válik szociális hálója. A feladat tehát, hogy nyugodt - lehetőleg egyéni ritmusát figyelembe vevő - tempóban táguljanak az ismeretei. Ismerje a betűket, olvassa őket, bár nem kell feltétlen szépen le is írnia azokat, az írott nagybetűkkel pedig ráér másodikban komolyabban foglalkozni. Számoljon 20-as számkörben, legyen mennyiségfogalma. Alkosson kedvére képeket, tárgyakat, énekeljen, na és mozogjon szabadon a levegőn sokat-sokat.

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Szentendre:
Attitűd: Pozitív érzelmek kialakítása. Beilleszkedés, szokások megalapozása, az egyén viszonyulása személyek, tárgyak, szituációk iránt. Más emberek tisztelete, felelősség, együttműködés önbecsülés.
Intellektuális készség fejlesztése: nyelvi készség, valamint a szabályhasználat. A viselkedés, magatartás kialakításának főbb nevelési eszköze.
Kognitív stratégiák fejlesztése: irányítják az egyén tanulását, gondolkodó viselkedését, gyakorlással alakítja ki a magatartást.
Verbális információk nyújtása: a mindennapi életben szükséges általános és személyes adatok összessége.(születési dátumok, névnapok, családi ünnepek, figyelmesség a környezetünk iránt)
Motorikus készség fejlesztése: az iskolai mozgástanulás eredményei. Testbeszéd, mozdulatok elsajátítása.
Nem csak az első osztályban‼‼‼‼!

Mik azok a legfontosabb szempontok, tulajdonságok vagy ismeretek, amikkel rendelkeznie kell egy első osztályosnak?

Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola:
A gyerek tudjon hosszabb ideig figyelni
Legyen nyitott és motivált különböző feladatok megoldására
Képes legyen az önállóságra
Tudja a saját- szülei és testvérei nevét, a lakcímét és a születési dátumát
Ismerje az évszakokat, hónapokat, színeket, formákat,
Meg tudjon számlálni 10 dolgot
Alakuljon ki a „kezessége”, valamint helyes ceruzafogás. 

Lauder Javne Iskola:
Az általános tájékozottságot és a beszédet tartom nagyon fontosnak. Hogy tudja ki ő, a családja, mikor van a születésnapja, hol lakik, mik a hét napjai, és ezeket el is tudja mondani. Idegeneknek, felnőtteknek is. Nem, nem a vészhelyzetekre való felkészülés miatt, hanem mert így képes magabiztosan képviselni magát, megismerni társait, bizalommal fordulni a felnőttekhez, ha segítségre van szüksége. A beszéd, szókincs fejlettsége gördülékenyebbé teszi a tanulást, játékot egyaránt. Ezt rendszeres meséléssel (fejből vagy könyvből) nagyban segítheti a szülő. Megfigyelhető, hogy azok a gyerekek, akiknek este mesélnek, jobban képesek figyelni és követni az utasításokat, gyorsabban, hatékonyabban tanulnak.

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Szentendre:
Az adott életkortól elvárható szint, az első pontban megfogalmazott kritériumok.

Egy szülő, milyen útravalót adjon az első osztályos gyerekének?

Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola:
Legyen bátor, keressen barátokat, hogy jól érezze magát az iskolában! Ameddig csak tud, figyeljen oda és kövesse a tanító „utasításait”. (Figyeljen oda a saját holmijára, próbálja meg nem elveszíteni!)

Lauder Javne Iskola:
Egy 6-7 éves gyereknek direkt útravalót nem adnék. Elég, ha a szülei mindennapos megnyilvánulásait észleli, figyel rájuk és figyelnek rá. Az üzenete pedig ez lenne: “Légy önmagad! Tanuld meg nyíltan intézni az ügyeidet, nem én járok iskolába, hanem te.  A tudás is és a lecke is a tiéd. Ha segítség kell, bátran szólj!” Persze gyermekibben fogalmazva és hozzá téve, hogy mindig mindent elmondhat a szüleinek, mert hiszünk neki, hiszünk benne, szeretjük.

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Szentendre:
Saját félelmeinek leküzdését.

Ki volt a legemlékezetesebb első osztályos a pályafutása során, és mitől volt az?

Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola:
Nehéz kiemelni egyetlen gyermeket, hiszen mindenkiben volt és van valami különleges, ami miatt jó őt felidézni. Ám ha mégis választani kellene, talán egy olyan kislányt választanék, aki rendkívül zárkózottan, furcsa szokásokkal érkezett iskolánkba. Rengeteg küzdelemmel, kiközösítésen, intőkön, rossz jegyeken, nevelési tanácsadókon át vezetett az út, mire a kislányt elfogadták, mára pedig- sok év elteltével egy viszonylag közlékeny, önálló gyermek lett belőle, akinek egész sok barátja van osztálytársai között. Bár ez nem tűnik nagy dolognak, a kiinduló helyzethez képest nagyon nagy utat jártunk be és jó látni az eredményeket…
(Volt még egy soha el nem felejthető eset, amikor első osztályban téli szünet előtt két kislány keservesen sírt. Majd mikor megkérdeztem, mi a probléma, a válasz a következő volt: „Most 2 hétig nem jöhetünk iskolába, ezért sírunk.” Azt hiszem az ilyen válaszok és pillanatok azok, ami miatt ezt a pályát érdemes választani.)

Lauder Javne Iskola:
Egyik kisfiú az osztályomból elsőben komolyan dadogott, nehéz volt számára a szóbeli megnyilvánulás, a többieknek pedig olykor kivárni azt. Szerencsére mindig volt mondanivalója, gátlásos nem lett, igen sok időt fordítottam az osztálytársak “érzékenyítésére”. Viszont az összeolvasás egyáltalán nem ment. Neki a L+Ó nem LÓ volt, hanem LÖÓ. Aztán a téli szünet után csoda történt! Egyszer csak folyamatosan olvasott, de úgy, hogy mindenkinél pontosabban, jobban, kifejezőbben. (Azóta tapasztaltam, hogy az nem ritka, amikor valaki nem képes összeolvasni, és egy szünet után hirtelen sikerül. Ugye milyen titokzatos az agy működése?) És olvasás közben nem dadogott! Viszont rengeteget olvasott szabadidejében. Néhány év múlva a dadogása teljesen megszűnt (segített a zeneterápia is), most pedig szívesen színészkedik, fellép. A legnagyobb öröm számomra mégis az, hogy ír. Verseket, novellákat, regényeket, küldi nekem az írásait, és még mindig kikéri a véleményemet. Sőt, szerintem hallgat rá.

Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola
Lauder Javne Iskola
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Szentendre

Képek: Pinterest