Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Mindenkinek becsengettek – mi lesz a rossztanulókkal?

Ma becsengettek már szinte minden iskolában, leaglábbis hivatalosan is elkezdődtek az iskolai napok… Indulhat a kaland a tudás világába! De vannak olyan gyerekek, akiknek szeptember 1-jén nem a boldogság, hanem a pokol kezdődik. És vannak családok, akik tanácstalanul állnak, és a sok rossz közül végül a legrosszabbat választják. Maradnak. Pedig nem kellene.
NA

Iskolába kötelező járni. Ha tetszik, ha nem. Mondjuk mi, felelős szülők, pedig nem igaz. Azaz nem így igaz. Tankötelezettség van, szerencsére kötelező iskolába járás nincs. És kötelező iskola választás sincs. És bár sokan úri huncutságnak vélik a magániskolákat, mégsem azok.

Számtalan lehetőségünk nyílik arra, hogy megtaláljuk a megfelelő tanulási formát valamennyi gyereknek. Még ha szűkösek is a terek, és nehéz is az eligazodás, aki igazán elszánt, az megtalálja a keresett iskola típust.

Van, aki a gyerekek természetes kíváncsiságára, van aki az együttműködésre, van aki a terhelésre és van aki a nevelésre esküszik. Van aki pedig valami másra… De abban mindenki egyetért, hogy a rossz iskolánál nincs rosszabb.

 iskola gimnázium alternatív tanulás

Mitől lesz egy iskola rossz? Attól, hogy nem annak a gyereknek való, aki oda jár. Nem azért, mert nem tanul meg valamit, ami később fontos lesz számára. Nem azért, mert majd nem veszik fel az egyetemre, nem azért, mert leromlik az átlaga, ezeket mind be lehet pótloni, ki lehet javítani. Akkor rossz egy iskola, ha egy gyerekhez nem találja meg az utat.  Akkor rossz, ha nem ismeri fel az adott gyerek lényegét. Ha nem tudja megszólítani, ha nem tud benne elindítani egy folyamatot. És ha ez így van, akkor ki kell mondania az iskolának is magáról, rossz iskola vagyok ennek a gyereknek. Másra van szüksége.

Illúzió azt hinnünk, hogy egy mindenki más által jónak ítélt iskola jó lesz a mi gyerekünk számára is. Hiszen olyan sokfélék vagyunk mi családok, szülők, és olyan sokfélék a gyerekeink is. És nincs ezzel semmi baj. Azzal viszont van, ha az elakadást nem vesszük észre. Ha a gyereket okoljuk, szidjuk a rossz teljesítménye miatt.

A kicsikkel még könnyebb. Ha nem vadállatok a tanítók, akkor nagy kárt nem tudnak okozni, ha lemarad, majd behozza. De ha sokáig halogatjuk a “feltárást” akkor bevésődhetnek rossz, és nehezen átírható élmények, amik már a gyerek gondolkodására, egész lényére hatással lehet. Ez pedig lehet gátja a sikeres felnőtt életnek.

 iskola gimnázium alternatív tanulás

Ha egy gyerek rosszul teljesít, annak oka van. Nem az ő rossz jelleme, vagy rosszasága az oka. Visszatükrözi valahogy a külvilágot, a viszonyokat, a bánásmódot, ami őt éri. És ez is sokféle lehet. Eltérő egy családon, egy-egy osztályon belül is. A mi feladatunk, szülők, és pedagógusok feladata, hogy dekódolják ezeket az üzeneteket. Megfejtsük, mire van szüksége a gyereknek ahhoz, hogy kiteljesedjen. És ha ez az eddigi gyakorlatok kudarcát jelenti, akkor ezzel szembe kell nézni!

A kamaszokra, nagyobb gyerekekre rendkívül nagy teher hárul. Az önmagukkal való megbírkózás mellett egy állandó stressz, hajtás a továbbtanulás, az iskolai szorítások, a teljesítmény. Sokan kerülnek zsákutcába. És ez egyet jelent: fel kell ismerni a pillanatot, amikor váltani kell. És mindegy, hogy szeptember van, vagy március, hogy talán a következő tananyag könnyebb lesz, vagy abban bízunk teljes metamorfózison esik át a gyerek a következő két hétben. Ha senki nem dolgozik azon, hogy utakat nyisson a gyerek felé, akkor tovább kell állni.
Ezt meg lehet tenni szeptember első hetében is.

 iskola gimnázium alternatív tanulás

A Humagi, Humán Intézet Gimnázium 1993-tól keresi az egyéni utakat a gyerekek felé. Folyamatosan arra törtekszenek, hogy a legtöbbet hozzák ki a gyerekkekből. És mindent megtesznek azért, hogy a kiválasztott egyetemen folytassák majd tanulmányaikat. A tanítás kiscsoportokban zajlik, és mindenki egyéni figyelmet kap.

Blokkosított rendszerben oktatnak, ami kevesebb és hatékonyabb óraszámot jelent, amivel a diákok globális gondolkodását nyitják.

Kötelezően napi 6 tanóra a penzum ( nincs 0. és 7.8.9. óra). Latin nyelv tanulás 2 évig, mellé választható nyelvek: angol, német, francia, japán, olasz, spanyol, kínai, török, norvég, orosz, finn. De az egyéni igényeknek is megteremtik a lehetőségét. Tehetséggondozásra, felzárkóztatásra az iskolában van lehetőség. Nem kell további korrepetálásra, különórákra költeni. Mindenki a számára legmegfelelőbb fejlesztést kapja.
Kifejezetten humán beállítódottságú diákokat várnak, persze a szükséges minimális reál tárgyak is megtartásra kerülnek. De olyan témakörökkel foglalkoznak, amelyek a csoport számára a legfontosabbak.
Különleges kapcsolatot ápolnak Japánnal, amellyel újabb távlatokat, lehetőségeket tudnak nyitni.

És ha valaki idegenkedne, vagy aggódna, hogy egy eltérő rendszer mennyiben tudja a kívánt szintet elérni, az megnyugodhat, az iskola diákjai sokféle hazai és nemzetközi tanulmányi versenyen is kitűnő eredményeket érnek el.

Csak az nem nyugodhat meg, annak van aggódni valója, aki nem mer egy újba belevégni, ha eljött az ideje.

 

Keresd a Humagit a facebook-on!

 

Képek: Pinterest

0 Tovább

Mars tanulni!

A bátyám közel negyven évesen találta meg a hivatását. A férjem az ötvenes évei közepén kezdett új életet. A barátnőm az elmúlt húsz évben háromszor váltott szakmát, míg egy másik ismerősöm négy teljesen más területen valósítja meg önmagát egyszerre. Világszinten tudja mindenki, hogy az élethosszig tartó tanulás az egyetlen esély a folyamatos jelenléthez, a boldoguláshoz. A rugalmasság és az alkalmazkodó képesség az, ami a kreativitást meghatározza.  Ehhez képest a gyerekeinket már első osztályban szorongatjuk, mi lesz, ha nem felelnek meg az éppen aktuális elvárásoknak. Rájuktelepedünk, mert aggódunk, mi lesz, ha nem hozzák a minimum szintet. Holott senki, semmiről sem tud lekésni. Csak a magunk félelmeit kergetjük és hajszoljuk bele a gyerekeinket is.
NA

Egy neves pszichiáternő ismerősöm mondta, és azóta is visszhangzanak bennem a szavai: hagyjuk már egy kicsit a gyerekeket. Nem kell félni. Mind megtalálja a maga útját, csak bízzunk bennük egy kicsit. Álljunk melléjük és segítsük őket abban, hogy kinőhessék a bennük rejlő tehetséget. Manapság állandóan pellengérre állítjuk a gyerekeket, méregetjük, szűrjük őket. A tanító is akkor nyugodt, ha mihamarabb kiderül, mi a baj a gyerekkel, hogy aztán fejlesszék, korrigálják, “megjavítsák” ami nincs a helyén. Így aztán talán fél évvel hamarabb tanul meg a lassabb gyerek is olvasni, számolni, mert ez az elvárás. Hozni kell az időt. Azonban közben elveszítjük mindazt, amitől ő egyedi, kivételes és nem mellesleg elvesszük tőle az élvezetet, amit a tanulás, a tudás, az iskola jelent.

Persze ma egészen mást jelent az iskola. Nem boldog együttlétet, felfedezőutat, közös kirándulást a kihívások és az ismeretlen felé. Mert az életre nevel. Nem a boldogságrohamok lesznek jellemzőek az életben sem, mondják sokan. Meg kell tanulni teljesíteni, terhelhetőnek lenni, elviselni a nyomást. Hat, nyolc évesen erre tanítjuk a gyerekeinket.

iskola tanulás alternatív magántanuló

Húsz, harminc évvel ezelőtt az volt a normális, hogy egy ember onnan ment nyugdíjba, ahol az elmúlt harminc, negyven évét töltötte. Akár ugyanattól az íróasztaltól. Ma más világot élünk. Más a tanulás, az iskola, a tudás. Az alkalmazkodás ma nem a tűrést és az alázatot jelenti, hanem a konstruktív gondolkodást, az empátiát, az ellenkező nézőpontok ismeretét és megértését. Fel kell ismernünk azt, hogy az adott pillanatban mi szolgálja legjobban a magunk és az ügyünk érdekét. Egy fiatal számára, akit ma nem vettek fel az egyetemre számtalan lehetőség adott. Tanulhat, és ismereteket szerezhet az iskolarendszeren kívül is. Olyan képességekre tehet szert, amivel néhány éven belül akár zökkenőmentesen bekerülhet a legjobbak közé. És nem a jeles érettségi vagy felvételi eredményei miatt. Hanem a valós tudása okán.

Mindezt persze csak abban az esetben, ha megszerzi a legfontosabb tudnivalókat, ami felkészíti őt. Az alap képességek megalapozása, az önismeret, a kommunikáció, az együttműködés, a nyitott és kíváncsi hozzáállás, a gondolkodás képessége és szeretete az, amire szüksége van egy embernek, hogy később érvényesülni tudjon. Ha valaki nem ír jól helyesen, azt később is megtanulhatja. Ha nem beszél nyelveket, akkor behozhatja. Ha negyven évesen ér el fejben oda, hogy embereket akar gyógyítani, akkor negyven évesen ül be az iskolapadba. De ha valakit végighajszolnak az iskolán, és azzal találja nap mint nap magát szembe, hogy ő nem elég jó, még mindig kevés a tudása, hogy nem halad, vagy mással foglalkozik, túl hangos vagy túl halk, túl barátkozó vagy túlzottan visszahúzódó, rendetlen vagy félős, sokat beszél vagy nem mer megszólalni és még sorolhatnám mennyi kifogást és hibát talál az iskola a gyerekeken, akkor elmegy nem hogy a tanulástól, a munkától, de még az élettől is a kedve.

 iskola tanulás alternatív magántanuló

Néhány szülő felismerte már, hogy a mai iskolarendszer nem kedvez a gyerekeknek. Egyre – másra kelnek életre új iskolakezdeményezések, ahol nem a forma, nem a keretek, nem az iskola a lényeg, hanem a gyerek és az ő tudása. Ilyen tanulócsoportot hozott létre Éltető Éva is a férjével, ami igazán bátor és követendő példa minden felelősen gondolkodó szülőnek:

“A férjem és én döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk a magántanulói csoportot a lányunknak. Tavaly szeptemberben lett elsős, és mielőtt iskolába írattuk, alaposan utána jártunk a lehetőségeknek.

Két fő szempontunk volt a választásnál: az egyik, hogy közel legyen az iskola, a másik, hogy vidám és boldog legyen a légkör, mert ilyen helyen tanulnak a gyerekek szívesen. A belvárosban lakunk, sok iskola nyílt napjára mentünk el, és elszomorodva tapasztaltuk, hogy ugyanolyanok az iskolák, mint amikor még mi voltunk diákok (vagy még rosszabb, mert több lett a tantárgy és a követelmény). Utána néztünk az alternatív iskoláknak is, de sajnos a legtöbb iskola Budán van, ami meg Pesten, az nem a belvárosban. 
Mindezek ellenére úgy éreztük, sikerült a legjobb iskolát kiválasztanunk az adott lehetőségek közül. És az első fél évben úgy tűnt, hogy jól választottunk. 
A lányunk boldogan ment iskolába, reggelenként szívesen kelt fel. Fél év után változott a helyzet: a szülőin a tanárok szóltak, hogy eddig volt a beszoktatás, és most már a rendes iskola jön. Lányunk pedig egyszer csak már nem akart reggelenként felkelni, és nem akart iskolába menni.

iskola tanulás alternatív magántanuló

Mi meg azt gondoltuk, biztosan csak elfáradt. De aztán kérdezgetni kezdtem az osztálytársak szüleit, és kiderült, hogy nem erről van szó.
A rendes iskola azt jelentette, hogy az első osztályos gyerekeknek csengetéskor már kinyitott könyvvel kell ülnie, és végig fegyelmezetten tanulni a 45 perces óra alatt pisszenés és mocorgás nélkül. Ha ez nem sikerült, akkor az a gyerek már nem számított jó gyereknek, és a megfélemlítés eszközeivel próbálták elérni, hogy szót fogadjon. Elképesztő történeteket hallottam a szülőktől, akiknek a gyerekei otthon elmesélték, hogy mik történnek az iskolában.
Az én lányom is sokat mesél, de nem az iskoláról. Viszont ezek után célirányosan kezdtem el kérdezgetni, és így volt történet, amit már tőle hallottam először, azután kérdeztem meg más szülőket is, akik megerősítették a hallottakat.
A konkrét eseteket azért nem részletezem, mert a legtöbb kisgyerek marad az iskolában. Van szülő, aki szerint ez a módszer, amit az itteni tanárok alkalmaznak, a lehető legcélravezetőbb, és ezáltal a gyermekek a "rendet, fegyelmet és pontosságot" tanulják meg.

És vannak szülők, akik ugyan a módszerekkel nem értenek egyet, de úgy látják, a gyerekük nem sérült (nagyon), és az osztálytársait szereti, ezért nem viszik el az iskolából.

Mi viszont nem vagyunk hajlandók ilyen kompromisszumra.

iskola tanulás alternatív magántanuló

Szerintünk egy gyerek (de még a felnőtt is) akkor tanul meg valamit, ha az érdekli, és szívesen foglalkozik vele. Kényszerből, félelemből nincs hatékony tanulás. Mi azt szeretnénk, ha a mi lányunk mindig megmaradhatna annak a vidám, örökmozgó és kreatív lénynek, amilyennek született.

Úgy május végén döntöttük el végleg, hogy lépnünk kell. Újra kezdtük a keresést, de ugyanarra az eredményre jutottunk. Vekerdy Tamás pszichológus javasolja, hogy a szülők alapítsanak magániskolát, vagy magántanulói csoportot.
Mi pedig megfogadtuk a tanácsát, mert egyszerűen nem láttunk más lehetőséget.

Szóltunk a tanár ismerőseinknek, hogy tanítót keresünk, és nagyon gyorsan meg is találtuk Szabó Ágnes tanárnőt, aki hisz abban, hogy "Minden ellenkező híresztelés ellenére a tanulás, tanítás élvezetes dolog mind a gyerekek, mind a pedagógus számára. "
Ő tudja úgy tanítani a gyerekeket, hogy azok nem is veszik észre, hogy valójában tanulnak, úgy érzik, csupán játszottak egész nap.

A hagyományos iskolától pusztán abban térünk el, hogy az élményre és a vidámságra helyezzük a hangsúlyt. Nálunk is lesznek tantárgyak, ez a magántanulói státusz miatt is szükséges, de ezek a tantárgyak élesen nem különülnek el egymástól.
Nem lesznek 45 perces tanórák, hanem a gyerekekhez igazodik a tanárnő. Ha belemerülnek egy izgalmas témába, akár hosszabb ideig is bent maradhatnak a teremben, de ha úgy látja, hogy aznap a gyerekek fáradtabbak vagy szétszórtabbak, akkor félreteszi az aznapra szánt tananyagot, és kimennek játszani.

iskola tanulás alternatív magántanuló

És ettől a gyerekek nem kevesebbet tudnak majd a félév/év végére, hanem akár még többet is, mint a hagyományos iskola diákjai, mert szívesen tanulnak, és mert hagyják őket a saját tempójukban tanulni.
A tantárgyakra meg azért van szükség, mert a magántanulónak minden félévben számot kell adnia tudásáról egy állami iskolában, és az az iskola állítja ki a bizonyítványt a részére.

A mi tervünk az, hogy az összes nálunk tanuló diák egy közös állami intézményben vizsgázzon. Ez azért fontos, mert így egyfajta követelményrendszerhez kell igazodni.
Vizsgázni minden tantárgyból kell: még testnevelésből, énekből és rajzból is. A vizsgahelyzetre fel kell készítenünk a diákjainkat, és előtte együtt megnézzük azt az iskolát is, ahol be kell majd mutatniuk, hogy mit tanultak a félévben.
A tanítási folyamatból a szülőkre nem hárul semmi. De a segítséget szívesen vesszük. Dekoráció, gyümölcs, bármi, amivel a szülő szívesen hozzájárul a csoport jólétéhez.
A tandíjat 50000 Ft környékén szeretnénk tartani, de ez létszámfüggő. Minimum 8 diák kell, hogy szeptembertől elkezdje a tanulást, ebből tudjuk fedezni a minimális költségeket, amiben a tanórák, az ebéd és a napi egy nyelvóra van benne. Ha több lesz a diák (maximum 15 fő), akkor bővíthetjük is a lehetőségeket, például úszás vagy szolfézs is az elképzeléseink között van.

Az oktatás az Astoria közelében, a Szentkirályi utca 8-ban zajlik, ami egy irodaház, de a környék tele van parkokkal és játszóterekkel, ahova sokat fognak járni a gyerekek.
Mivel sok szülőnek reggel 8-ra már be kell érnie a munkahelyére, ezért arra gondoltunk, hogy 7:30-tól lehetne behozni a gyerekeket, a tanítás 8:30-kor kezdődne. Délben ebéd, utána pihenés és játék.
Ügyelet 16 óráig (ha szükséges).

 iskola tanulás alternatív magántanuló

Most szeptembertől elsősorban második osztályt szeretnénk indítani (mert a lányunk másodikos lesz), de már felmerült, hogy leendő első és harmadik osztályosok is szívesen jönnének hozzánk. 
Ha kellő számú diák gyűlik össze, nagy örömmel szervezünk nekik is osztályt, ugyanis azt gondoljuk, úgy még vidámabb lehet a hangulat, a két vagy három osztály együtt is működhet játékban, bizonyos feladatokban, több tanár pedig hatékonyan segítheti egymás munkáját.

Ezért szeretnék biztatni minden szülőt, akinek általános iskolás, elsős, másodikos vagy harmadikos lenne a gyermeke, és a belvárosban lakik vagy dolgozik, és úgy érzi, hogy jelenleg nem a legjobb helyen tanul a gyermeke, hogy keressenek fel minket bizalommal, ismerjük meg egymást, és fontolják meg, hogy esetleg csatlakoznak a programunkhoz. Augusztus 15. és 19. között, nyári iskolánkban ki is próbálhatják a tanulócsoportunkat.

Mi olyan iskolát kínálunk, ahol a tanulás öröm.”

marsprogram.hu

 

0 Tovább

Kitől tanul a gyerek?

És mit! Ez az egyik legfontosabb kérdésünk. Azaz, hogyan lehet felkelteni és  megtartani az érdeklődést. Hogyan lehet örömszerzés, jutalom a tanulás. És mitől lesznek motiváltak és aktívak a gyerekek a tanulás folyamán? Ha kicsit figyelünk a nyáron, akkor észrevehetjük, hol vannak ezek a pontok.
NA

Néhány első osztályt végzett gyerek között végeztem egy nem reprezentatív felmérést arról, milyen az iskola. Volt köztük mindenféle intézménybe járó. Hiper gyerekközpontú, alternatív, állami, egyházi, nemzetközi. A gyerekek képességei és aktivitása is eltérőek, sokszínű volt a mintavétel. Egyben, azonban megegyeztek. Mind, kivétel nélkül azt mondta, hogy jó dolog ugyan az iskola, csak az a kár, hogy sokszor unalmasak az órák.  Van aki szerint mindig, és van, aki szerint csak időnként. És ez önmagában elég kiábrándító.

 tanulás kooperatív nyár közösség

A 7-8 éves gyerekek a szabadidejük során nagyon gyakran végeznek ismeretszerző és ismeretterjesztő tevékenységeket. Imádják a tudományos filmeket, könyveket, történeteket. Érdeklődnek a természet jelenségei iránt. Folyamatosan megfigyelnek és kérdeznek, véleményt formálnak és értelmeznek. Játékaik során a párbeszédekbe, szituációkba beleszövik az eddig megszerzett ismereteiket, tapasztalataikat, amelyek minden egyes gyerek esetén más és más. Megfigyeléseiket folyamatosan közkinccsé teszik, eszmecseréik, játékaik folyamán vitáznak, és tanulnak egymástól! Nyáron mindezt önmaguktól, külső irányítás nélkül teszik, ettől még hatékonyabb a tanulás annak is, aki befogad és annak is, aki épp átadja a tudását. Aki hallgatja, az kötetlenül, a maga örömére, saját érdeklődéséből, szivacsként szippantja föl az információkat. Aki átadja, annak olyan formába kell hoznia a tartalmat, hogy az rendszerezett, érthető és befogadható legyen. Pontosan és összefogottan kell fogalmazni, ehhez a legtökéletesebb részleteket kell előhívnia magából. Természetesen mindkét szerep vagy aktivitás folyamatosan váltakozik, hol az egyik, hol a másik gyerek teszi hozzá a saját tudásmorzsáját.

Az elmúlt hetekben megfigyelhettem, hogy bármilyen összetételű csoport esetében kitűnően működik ez a rendszer. A nyaraláson egyes gyerekek érkeztek, mások távoztak, és mindenkinél ugyanúgy működött az egymástól tanulás. Akár a vízben végzett játékok, akár a szerepjátékok, a homokban építkezés, vagy a szobai tevékenységek során, folyamatosan tanították egymást. Amellett, hogy nagy élvezet volt hallgatni és ellesni tőlük az ártatlan és tét nélküli tanítás-tanulás folyamatot, persze ott motoszkált bennem a kisördög, hogy vajon hogyan őrizhetném meg ezt a hangulatot, és közben mi lenne, ha én mondhatnám meg, hogy mi legyen a tartalom? Azaz, hogyan érhetném el azt, hogy azt tanulják, gyakorolják, amit én szeretnék tőlük.

tanulás kooperatív nyár közösség

És persze ragyogóan ment. Elég volt egy-egy eszközt véletlenszerűen “elhagynom”, előbb-utóbb valaki megtalálta és elkezdte forgatni, ami következtében lassan mindenki odasereglett, és mint új zsákmányt azonnal elkezdték birtokolni. Így volt ez a szókirakó gyűrűvel is, amit fejlesztő eszközként vettem a fiamnak, komoly irodalommal az interneten, milyen gyakorlatokat végeztessek vele. A kis kompánia lelkesen kezdte el tologatni a betűket, majd hamarosan rátaláltak a legszórakoztatóbb játékra, ki milyen malacságokat tud kirakni, és azon lehet röhögni, kuncogni, amikor már erősebb szavakra került a sor, akkor elbújni. Hangsúlyozom, hét éves fiúkról beszélünk. Természetesen kijavítják saját, vagy egymás “elütéseit”, a nagyobbacskák már a helyesírás pontosításával is bekapcsolódnak, és ettől egy pillanat alatt olyan rögtönzött nyelvtan óra kerekedik, hogy csak somolygok magamban a sarokban.

Szintén nyelvtanos sztori, amikor külföldi vendégek érkeznek a szomszédba, és az idősebb gyerekek a nyelvtudásukról kezdenek el beszélgetni. Meg arról, vajon milyen lehet a magyar nyelvet hallgatni. Ebből aztán hamarosan megint nyelvtani szabályok, a helyesírás lesz a téma, meg hogy milyen rendhagyó esetek vannak, amit a külföldiek számára nehéz megtanulni. A kisebbek is ott sertepertélnek, és persze beleszólnak, kérdeznek. Senki nem tud mindent, nincs egy mindent tudó megmondó ember, hanem közösen összeteszik mindazt, amit tudnak a szabályokról, mit hogyan írunk, hogyan ejtünk. Egészen addig jutnak, amíg valaki elővesz egy könyvet – találomra a polcról – és ott néznek meg olyan szavakat, amiknek nem tudják, vagy aminek vita alakul ki a helyesírásáról. Kétség sem fér hozzá, bár nem mértem, hogy azonnal mindegyik megtanulta az ott elhangzó nyelvtani szabályokat.

 tanulás kooperatív nyár közösség

De ugyanez vonatkozik más tudományterületekre is. Például, amikor boltosat játszanak, vagy hadi sarcot szednek egymástól az ellenséges csapatok. Olyan gyönyörűen összeadnak, kivonnak, mintha nem ez ellen tiltakoznának év közben a házi feladat írása során. A vegyes csoport előnye, hogy a nagyobbak észrevétlenül vezetnek be új fogalmakat, új ismereteket, például a szorzást.

Mindezek után nem meglepő, hogy óriásit fejlődik a szociális életük is, a konflikutsmegoldó képességük, növekszik a tűréshatáruk. Mert persze balhé is van elég, klikkesedés, kiszorítás, bántás. Amit az esetek többségében épp a gyerekek önrendelkezésének és saját döntéseinek létjogosultásga miatt maguk között intéznek el, többnyire sikerrel.

És mielőtt a felzúdult tömeg kikelne magából, hogy nem lehet a gyerekek értékítéletére hagyatkozni, mert nem rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel, és elfajulhat az ilyen jellegű “gyerektartás”, egyrészt biztosíthatok mindenkit, hogy legtöbbször jobban tudnak dönteni, mint a felnőttek, pontosabban látnak helyzeteket, és kevésbé részrehajlóak, valamint ettől még igen, szükséges a felnőtt jelenléte. Mert van, hogy szükséges közbeavatjozni, mert vannak kérdések, és van, hogy kell egy kívülálló, felelős személy. Azonban az egészen biztos, hogy ez egy moderáló, terelgető szerep, nem egy mindenttudó, tekintély.

 tanulás kooperatív nyár közösség

Vélhetően – sőt olvasmányaimból, tanulmányaimból tudom – más is jutott már arra a felismerésre, hogy a gyerekek tanítását csoportokban, az egymástól tanulás örömével és az ösztönös kíváncsiság felébresztésével és annak felhasználásával kellene végezni. Kicsit békénhagyva őket, bízva bennük és az érdeklődésükben. Mégis, hiába a sokféle iskola, a sokféle módszer, végülis, nem sikerül ezt megvalósítani. Győz a formalitás és az unalom.

Lehet, hogy át kéne gondolni a kereteket? Lehet, hogy nem kéne megrettenni, az új kezdeményezésektől, az új formáktól? Lehet, hogy nem kéne ragaszkodni, a hagyományos iskola elképzelésekhez?

Olvasni egy csomó jó, új iskoláról. Akik lendületesen, szép szavakkal hitet tesznek egy másfajta tudás megközelítés mellett. És vannak, akik bátrak, és nem kényszerítik bele magukat a hagyományos iskola struktúrákba. Velük szemben például mindig ott a félelem, hogy vajon milyen mérhető eredményekkel jönnek majd ki a gyerekek?! Ezért gyakran döntünk mégis az iskola szerű iskola mellett. Erről legalább pontosan tudjuk, milyen eredménnyel végződik. (Gyakran ócskával.) Még ha tudjuk, hatékonyabb keretek is vannak. És legtöbbször mi szülők vagyunk a gátjai annak, hogy új utak nyíljanak a gyerekeink számára. Mert rettegünk, hogy elrontjuk, hogy nem lesz versenyképes, hogy lemarad. Pedig mindig, mindent be lehet pótolni.

Hát mikor leszünk végre elég bátrak?

 

Képek: Pinterest

2 Tovább

Lúzer ország hajrá!

A korszerű tudásról és a kreatív gondokodásról beszélünk manapság. Olyan készségekről, amelyek nélkül nincs jövője a mai társadalomnak. Gyerekeink mégis a 19. századi minták szerint tanulnak. Adatokat és már meglévő elméleteket sajátítanak el, ahelyett, hogy új dolgokat találnának ki.
Mérő László, a Gondolkodni Máshogy konferencián elhangzott előadásáról hoztam gondolatokat.

Ha megfigyeljük a nagy újítókat, a sikeres üzeltembereket, a kreatív alkotókat, mindannyiuknál megfigyelhetünk néhány általános jelenséget: ők valami olyat tudnak, amely nélkül lehet ugyan élni, de az ő tudásuk hozzásegíti az emberiséget ahhoz, hogy jobb legyen az élet, valamelyik területen.

Ezeknek az üzleti gondolkodóknak, akik sikeresek, érdekesek, tehetségesek, lényegéban bármi lehet a tanult szakmájuk, abban megegyeznek, hogy a korábban szerezett tudásukat jól tudták konvertálni. Képesek voltak arra, hogy a megszerzett szaktudásukon felülemelkedjenek, és azt a gondolkodásmódot, kreatív képességgel más, továbbfejlesztett ötletekre hasznosítsák.

 21. század korszerű tudás iskola tanulás gondolkodás

Jól látható, hogy azok az országok lesznek sikeresek, és nyertesek, akik minél több üzleti gondolkodót tudnak kitermelni, illetve olyan munkatársakat, akik ebben a gondolkodásban, az álmodozásban a segítségükre tudnak lenni.

Ma nem az a feladatunk itt Európában, hogy a mindennapi megélhetéshez szükséges alapfeltételeket megteremtsük, hanem ennél jóval távolabbra mutató, nagyobb összefüggéseket felismerő újítások megalkotására. Ami akár érintheti a mindennapi boldogulást is, de annak korszerűbb, és kreatívabb újrafogalmazását.

Ehhez képest mi Magyarországon még mindig a lexikális tudást, a szakmát tudjuk felmutatni, mint a tudás értékét, mibenlétét. Egy statikus, már elavult tudáshalmazt próbálunk konzerválni, és ezek keretei között tartani a gyerekek és fiatalok jelentős hányadát. Esélyt sem adva arra, hogy üzleti gondolkodókká váljanak.

 21. század korszerű tudás iskola tanulás gondolkodás

Mérő László felette a kérdést, mit jelentett eddig okos embernek lenni? Azokat tartottuk okosnak, akik képesek voltak a jövőt megjósolni. Ma már az az okos ember, aki tudja, lehetetlen a jövőt előre látni. Lehetetlen minden aspektusra felkészülni. Nem lehet megközelítőleg sem előre jelezni. Mégis, az okos ember tud alkalmazkodni hozzá. Alkalmazkodik és készenlétben áll a változásra, a rugalmas gondolkodásra. Bármikor, bármire konvertálható tudása van.

És ez persze nem jelenti azt, amit sok rendpárti kolléga hisz, hogy valamennyi a tananyagot, annak tartalmát, vagy az elvalult oktatási rendszert bíráló kritikus tulajdonképpen a tudást önmagában szentségteleníti meg, és hiszik, hogy nincs is szükség semmiféle tudásra. Nem, nem erről van szó. Hanem arról, hogy MÁSMILYENRE van szükség! Igen, az ABC kell. Összedani, kivonni kell. Szorzótábla, földrajzi ismeretek, irodalmi élmények, történelmi események kellenek. Van egy csomó dolog, amire szükségünk van ahhoz, hogy újabb tudások birtokosai legyünk. Hogy legyen mit konvertálnunk. Hogy tudjuk a tanulás, gondolkodás, alkotás folyamatait felhasználni sok-sok területen. Az eszetlen, vég nélküli dátumokra, nevekre, életrajzi eseményekre, vagy részletekbe menő biológiai adatokra kevésbé van szükség. Vagy ha igen, azok beszerezhetők más forrásokból. Az kell, hogy összefüggésében, globálisan lássák a gyerekek a folyamatokat.

Azért tanulunk ma, hogy legyen mit konvertálni holnap. A 21. század didaktikája, pedagógiája arról szól, hogyan konvertálja a tudást. Ehhez pedig nem szakmunkásokra van szükség, hanem gondolkodókra, akik saját tapasztalataikból, megismerő folyamatokból merítik a tudásukat.

 21. század korszerű tudás iskola tanulás gondolkodás

Kicsit megnyugtató azért, hogy a tanítóképzőn létezhet egy ilyen konferencia, ahol gyakorló pedagógusok, és kutatók, saját tapasztalataikat osztják meg arról, hogyan lehet korszerű tudáshoz juttatni a gyerekeket. Bár a konferencián elenyésző számban voltak jelen a hallgatók, azért mégis bizakodásra ad okot, hogy ezek az emberek tanítják őket. Őket, akik majd a jövő generációját tanítják meg gondolkodni.

Persze ha körbenézek kétséges, mi marad meg ebből a szemléletből. Lúzer Ország, azért erősen tartod még magad.

 

 

Képek: Pinterest

2 Tovább

Álomiskola

Jó régóta kergetek álmokat. Álmokat az iskolákról, a tanításról, a gyerekekről. És ez most épp nagyon aktuális és trendi téma is. Létrejönnek iskolák, vagy ahhoz hasonló kezdeményezések, dicsőítjük őket, vagy elmarasztaljuk. Kongatjuk a vészharangot, mert baj van. Hol az államiban, hol a magánban. De egy biztos: Ha elkezdjük nézegetni, mitől is érzik jól magukat a gyerekek az iskolában, és mitől lesznek motiváltak  a tanulásban, hamar kiderül. Nem a tananyagtartalom, a kerettanterv vagy a Klikk mibenléte hozza őket lázba. Hanem a tanítók, a tanárok, akik bevezetik őket a tudás világába.

Nagy tévedés úgy tekinteni az iskolára, mint amilyen a mi időnkben volt. Amit általánosságban hiszünk, és ahogy berendezzük az iskolát, az nem működik. Ezzel persze nem mondok újat, hiszen jól látszik ez a hétköznapokban. Mégis, csaknem minden fórumon azon gondolkodnak, hogyan lehet hatékonynak lenni a jelen keretei között, ahelyett, hogy felülvizsgálnák magukat a kereteket, a megváltozott környezetet.

 tanulás iskola oktatás empátia

Az egész világban érvényesül egy új trend, amely a tudás megszerzésének megváltozott módját, stratégiáit igyekszik bevezetni és megszilárdítani. A hagyományos, 19. századi iskolamodell sajnos már nem érvényes a mai társadalmakra. A tudás régen túlszárnyalta és lekörözte ezt az elavult intézményrendszert. Ma nyíltan kimondhatjuk, hogy nincs jó iskola, mert mint olyan, műfajában nem megfelelő eszközöket alkalmaz a tudás közvetítésére.

Olyan új modellekre van szükség, amely a gyerekeknek nem a lexikális tudás, az előre meghatározott eljárások és a létező alkalmazások megtanítását tűzi ki célul, hanem az önálló, felfedező tanulás, és ismeretszerzés, a kreativitás, a felelős gondolkodás kialakítására sarkall. Ezek azok a tudások, amelyek hosszú távon használhatók lesznek a gyerekek számára.

És ehhez sajnos nem alkalmas az a dolog, amit ma iskolának nevezünk. Ahogy a gazdaságban, a szolgáltatások igénybevételében van egy jól látható átrendeződés, úgy a tanulás és tanítás is másfajta párbeszédeken, más együttléteken fog nyugodni a jövőben.

 tanulás iskola oktatás empátia

Van hogy lerázzuk magunkról és cinikusan megjegyezzük, könnyű kiragadni néhány jól elmondott mondatot és azzal operálni, milyen is a jó iskola. Van, hogy azzal védekezünk, félreveztő azt hinni, hogy egy-egy jól irányzott idézettel megoldhatók a nevelési problémák. És ez gyakran igaz is. Nem a Facebook megosztásokból kell pedagógiát tanulni. Azonban nem árt hallani és látni. Nem baj, ha nyitottan olvasunk, és a jó példákból merítünk.

Úgy látom, sokszor nem kell más, mint meghallani és meglátni azokat az üzeneteket, amik eljutnak hozzánk. Pláne, ha egy olyan világot élünk, ahol kevés a lehetőség jobban, koszerűbben csinálni.
Egy csomó magazinban a hülyeséget úgy adják el, hogy pontokba szedik. Mert az olyan jól átlátható, szabályszerű, követhető.
Így én is pontokba szedtem néhány jó tippet, amit nálunk fejlettebb, és boldogabb helyeken alkalmaznak. Nem kell hozzá több pénz, jobb ellátás, kevesebb Klikk. Kell hozzá egy kis kedvesség. Meg elhivatottság. Az kell, hogy a pedagógus szeresse a gyereket. És szeresse magát. Mert akkor tudja, hogy ami neki rosszul esne, vélhetően másnak is rossz lesz. És ha valaki nem érzi rosszul magát, akkor tud azzal foglalkozni, ami az együttlét célja.

 tanulás iskola oktatás empátia

  1. Minden gyerek minden nap tudja, hallja, hogy miért értékes és fontos tagja az osztálynak. Van egy tanár, aki minden héten az egész osztály előtt, egyenként kihív minden tanulót, és elmondja neki, miért és miben volt jó a héten, miben tehetséges és egyedi. Ez ráférne a tanárokra is.
  2. Éreztetni azt a gyerekekkel, hogy ők maguk kompetensek a velük történő dolgokban. Nem elszenvedői és végrehajtói, hanem irányítói legyenek a tanulási folyamatnak. Sokkal gyorsabb és nagyobb eredményeket fognak elérni, a tanár dicsőségére.
  3. A házi feladat legyen választható egy kínálatból, vagy legyen egy hétre elosztva, hogy maguk oszthassák be, vagy választhassák ki a feladatukat. Nagyobb lesz a motiváció.
  4. Legyenek csoportos feladatok, szabad problémamegoldás, nem formális óraszervezés. Több időt és elmélyültebben fognak tanulni.
  5. A demokrácia elemeit tanulják maguk, a maguk bőrén! Legyenek közös döntések például az étkezésben, a szabadidős tevékenységekben. Az osztály élete rendezkedjen be a képviseleti demokráciára.
  6. A szabad mozgás legyen beépítve a napi teendők közé. Nem irányított tesi óra, hanem üvöltve rohangálás legyen legalább 2 óránként. Esőben is! (Ez már persze érinti a hivatalos kereteket)
  7. Egy nehéz dolgozat, vagy vizsga előtt minden gyerek kapjon néhány bátorító szót, bizalmat, üzenetet a tanártól.
  8. Kisiskolás korban legyenek bevonva a szülők is a mindennapi életbe. Felváltva legyen egy-egy segítő anyuka, apuka, aki aktívan részt vesz az osztály aznapi életében.
  9. Legyen joga mindenkinek fáradtnak, éhesnek, szomjasnak lennie. Bármikor a nap folyamán.
  10. A tanár cinkos legyen, ne felettes. Kérjen és ne parancsoljon. Motiváljon és ne elvárjon. Ettől mindenki jobban fogja érezni magát.

Képek: Pinterest

7 Tovább
«
12345

Szülő2.0

blogavatar

mit kezdjünk magunkkal, gyermekeinkkel, amikor azt látjuk, hogy a hagyományos módszerek nem alkalmazhatók. mit tehet egy szülő, ha ő maga is, és gyermeke is egy új kultúra szülöttje. kis generációelmélet, digitális kultúra, 21. század. magunknak kreálunk mintákat.

Utolsó kommentek

Követők

nianna

Címkefelhő

iskola (36),szülői minta (27),tanulás (19),21. század (19),nevelés (15),iskolakeresés (12),oktatás (10),család (9),tanítás (9),szabadidő (9),felelősség (7),alternatív (6),agresszió (5),tanár (4),érzelmi intelligencia (4),tudás (4),fejlesztés (3),program (3),empátia (3),nyár (3),értékelés (3),magántanuló (3),digitális kultúra (2),szigor (2),pihenés (2),szeretet (2),szülő (2),karácsony (2),digitális (2),partneri viszony (2),szolgáltató iskola (2),fehérneműszabály (2),pedagógus (2),óvodaválasztás (2),verés (2),halál (2),szabadság (2),z generáció (2),hit (2),alternatív iskola (2),halloween (2),játék (2),alternatív tanulás (2),gyerekkor (2),különóra (2),elismerés (1),vakáció (1),bizonyítvány (1),művészet (1),robot (1),Nevelés (1),tisztelet (1),fejlődés (1),Szülői minta (1),Sport (1),büntetés (1),érzelmi ntelligencia (1),nyitott (1),technológia (1),autóvezetés (1),okos program (1),korszerű tudás (1),gondolkodás (1),szünidő (1),okos étel (1),egészség (1),étkezés (1),tanóra (1),kultúra (1),boldogság (1),boldog gyerek (1),szabad játék (1),robotika (1),új írástudás (1),programozás (1),kódolás (1),dícséret (1),halottak napja (1),megosztás (1),használható tudás (1),tudástranszfer (1),új tudás (1),trambulin (1),mozgásfejlesztés (1),ugrálás (1),menekült (1),csúfolódás (1),színes világ (1),wc (1),tanárok (1),közösség (1),kooperatív (1),televízió (1),technika (1),múzeum (1),tanévkezdés (1),internetbiztonság (1),kirekesztés (1),video (1),gimnázium (1),alternatív oktatás (1),21. századi tudás (1),kreatív (1),ünnep (1),IKT (1),közösségi oldalak (1),ajándék (1),kisgyerek (1),alvás (1),altatás (1),apa (1),modern (1),fenyítés (1),osztályzat (1),gyerek verés (1),finn (1),épület (1),jövő iskolája (1),leszakadók (1),tv (1),mobiltelefon (1),iskolaelőkészítés (1),középiskolai rangsor (1),felvételi (1),matek (1),app (1),óvoda (1),együttműködés (1),projekt módszer (1),szakma (1),menekültek (1),helyesírás (1),otthon oktatás (1),segítség nyújtás (1),jótékony (1),független iskola (1),gyerekvállalás (1),állami iskola (1),egyszerűsítés (1),fáradt (1),koncentráció (1),magánélet (1),egyházi iskola (1),jótanuló (1),tüntetés (1),waldorf (1),újév (1),erkölcs (1),fogadalom (1),túlpörgött (1),szünet (1),biztonság (1),vallás (1),internet (1),rossz gyerek (1),együttélés (1),verekedős gyerek (1),fegyelem (1),első osztály (1),házi feladat (1),otthontanulás (1),élménypedagógia (1),iskolaérettség (1),tanító (1),új iskola (1)

Kedvencek

Szülő2.0 Szülő2.0

mit kezdjünk magunkkal, gyermekeinkkel, amikor azt látjuk, hogy a hagyományos...

Reblog