Néhány hét és indul az iskolakeresési nagyüzem.  Elkezdődnek a nyílt napok, a diákok a középiskolai felvételire készülnek. Több ezer családban vetődik fel a kérdés, hová járjon a gyerek, melyik iskolát válasszuk? Életre szóló döntés, amelyben előre sosem lehetünk biztosak. Választásunkat az élet igazolja majd. Gyermekünk élete. Ezért nem mindegy, hogyan döntünk. De vajon tudjuk-e mit és miből válasszunk?

Szülői körökben és szakmai fórumokon tájékozódva egyre több és pontosabb szemponttal és elvárással találkozunk az iskolát illetően. Az esetek egyre nagyobb részében tudatos az iskolaválasztás, nem csak egy letudni való dolog. Csaknem valamennyi vélemény szerint a szülők gyermekük számára a legjobb iskolát választanák, hogy sikeres, kiegyensúlyozott felnőtté váljanak. Viszont abban nagyon nagy eltérések mutatkoznak, hogy ki mit ítél sikernek, mikor elégedett a gyermek iskolájával, teljesítményével. Az elvárások nem csak az iskola pedagógiai programjára, hanem tanáraira, felszereltségére, hanem a kommunikáció módjára és az iskolai élet valamennyi részletére kiterjed.

Jól látszik, hogy a szülők bizonyos elvárásait, speciális igényeit sok esetben a nem állami fenntartású, a hagyományos oktatásszervezéstől eltérő rendszerben működő iskolák elégítik ki. 
Az alapítványi és magániskolák magukat független iskolaként definiálják, s bár az elnevezés nem terjedt el széles körben, egyaránt jól fejezi ki közös jellemzőiket és különbözteti meg őket a közoktatás más szereplőitől. 

A független iskolák egyrészt a gyermekeik számára többletszolgáltatást kereső középosztálybeli családok számára, másrészt a lemaradók, kiesők támogatására jöttek létre. Tevékenységükkel innovatív, gyermekközpontú szemlélettel egyben fontos társadalmi feladatot is ellátnak.
 A független iskolák az állami, önkormányzati oktatási kínálatot pótló és kiegészítő feladatot látnak el, valamint helyettesítő szerepet is betöltenek.

Magyarországon mintegy 950 független óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző és főiskola működik. Ezekben mintegy 16 ezer pedagógus és két-háromezer gazdasági, technikai munkatárs dolgozik. Adó befizetéseik megközelíti az intézményeknek utalt állami támogatás összegét. Mintegy 230 ezer tanuló jár ma független iskolába. (Az AME – Alapítványi és magániskolák Egyesülete adatai alapján)

Az független iskolák összehasonlítása az állami ill. önkormányzati fenntartású intézményekkel változó eredményeket mutat. Nem lehet kijelenteni, hogy egyértelműen jobbak vagy rosszabbak ezek az intézmények. Előkerülnek kimagasló eredmények, kompetenciamérések, nyelvi vagy szakmai versenyek, egyéb iskolán kívüli megmozdulások során, de a hagyományos iskolai rangsorokban, amelyek a továbbtanulási és felvételi eredmények alapján állítanak sorrendet, általánosan elmondható, hogy nem szerepelnek a legjobbak között. (A külföldön továbbtanuló fiatalok számát a nyilvánosságra hozott statisztikák nem tartalmazzák.)
 Ennek egyik oka, hogy ezekben az iskolákban tudatosan nagyon heterogén a diákok összetétele ezen intézmények felvállalják hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő vagy speciális nevelési igényű ill. egyéb okokból a hagyományos oktatási rendszerből kiesett tanulókkal való foglalkozást. Sok esetben az is ok, hogy ezen iskolák pedagógiai megközelítése alapvetően kizárja a „versenyistálló” szellemet.

 

A független iskolák jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy alternatívát nyújtanak és színesítik az oktatási palettát. Alternatív, innovatív pedagógiai módszereket alkalmaznak, sajátos világnézeti vagy filozófiai, altruista célokat valósítanak meg, speciális igényekkel rendelkező tanulócsoportokat és szülőket szólítanak meg. Másrészt ma is pedagógiai műhelyként működnek és ezzel a közoktatásra is jótékony hatással vannak.
 A független iskolák száma az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt, az elmúlt két évben sem csökkent. A közoktatást érintő központosító törekvésekbe nehezen illeszkednek, de jelenlétük szükségessége és jótékony hatása nehezen vitatható. Az állami iskolák egységesítési törekvése várhatóan növelni fogja a független iskolákba kerülők ill. jelentkező tanulók számát, egyrészt a tudatos középosztálybeli szülők iskolaválasztása következtében, másrészt a rendszer rugalmatlansága miatt megnövekedő kieső gyerekek száma miatt.

Az iskolaválasztási szempontok minden családban eltérőek. Azonban az egyértelműen látható, hogy szubjektív szempontok mentén kell kiválasztani a gyermek számára legjobb iskolát. A családi kötelék, a családon belüli értékrend és elvárások azok, amelyeknek alapvetően befolyásolják az iskolaválasztást, és amibe az iskolának is bele kell illeszkednie. Emellett a gyermek személyisége és képességei, a közösségbeli “előélete”, az érdeklődési köre befolyásolja még az iskolaválasztási szempontokat. Általánosan csak a felvételi és továbbtanulási statisztikák adnak támpontot egy-egy iskola jellemzőiről, miközben emellett vagy ettől függetlenül is vannak olyan feltételek és körülmények, amely a sikeres felnőtté váláshoz elengedhetetlenek. Azonban ez egyénileg más és más. Ezért érdemes gyermekünkre szabva, szubjektív szempontok alapján iskolát választani. Választásunk során minél többet megtapasztalni, és megismerni az iskolából. Párbeszédet kezdeményezni és személyes tapasztalatot szerezni a tanárokról, az oda járó diákokról, a kortárs közösségről, az iskola belső kultúrájáról.