Tág a világ

És ebbe mind beférünk. Tanítja a Tág Világ Iskola, amely most indul önálló útjára, sok szülő és gyerek örömére. Egyre több szülői csoport lép, és alakít magának, gyermekeiknek megfelelő, a saját elvárásaik szerinti iskolát.

Nem feltétlenül az aktuális politikai viszonyok és trendek miatt. Valamennyi kapcsolat bizonyára van a jelenlegi, ellehetetlenülő közoktatási viszonyok, és a megszaporodott iskolaalapítások között, például, hogy mára egyre kevesebb teret és lehetőséget kapunk a másképp gondolkodásra. Azonban ebben nem csak az állami, hanem nagyon sok alapítványi, magán iskola is élen jár. Nem szeretjük, ha a saját jól bejáratott köreikben másképp gondolkodók, kirívó esetek, vagy nehézségek adódnak. Ez probléma. És a problémákat kezelni kell. Ki kell szűrni, meg kall javítani, újra kell szerelni. Fejlesztjük és tökéletesítjük a gyerekeinket, ahelyett, hogy elfogadnánk őket olyannak, amilyennek születtek. És azáltal, hogy elfogadjuk őket, ők maguk is az elfogadást és a világ sokszínűségét tanulnák meg és sajátítanák el. Így aztán keressük a helyünket, keressük a gyerekeink helyét.

A szeptemberben induló Tág Világ Általános Iskola családi délelőttjére várnak minden érdeklődő szülőt, akinek gyermeke első, második vagy ötödik osztályba készül, és olyan iskolát keres, ahol a gyerekeknek élmény és öröm a tanulás.  A Tág Világ családi délelőttön alkalom nyílik megismerkedni az iskola szemléletével, a leendő pedagógusokkal, beszélgetni arról, milyen az élet a Tág Világban, hogyan és miről tanulunk. Lehet majd kérdezni a Tág Világos szülőktől és gyerekektől, miközben  játékos feladatokon keresztül a leendő elsősök, másodikosok és ötödikesek is kipróbálhatják, mekkora kaland a tanulás, milyen szuper a közösség, és milyen ügyesek ők maguk!
Szabad időpontok: március 19. szombat 10:00-12.00
március 26. szombat 10:00-12.00

Mert a világ valóban tág. Helye van mindenkinek, és mindenféle ember együttélésének. Ez vonatkozik a magatartási problémákra, a tanulási nehézségekre, a közösségi tevékenységekre is. Lehet, hogy hamarabb vagy zökkenőmentesebben ír, olvas, számol a gyerek ha fejlesztjük mielőbb, de a másik oldalon sérülhet a személyisége, elvesztheti a saját élete feletti kompetens érzését. Mert állandóan felmérik, fejlesztik, értékelik, és ha hibás részletet találnak benne, akkor megpróbálják kijavítani azt.

 iskolakeresés új iskola alternatív iskola

Sok olyan iskola kellene, ami megbízik a gyerekekben, hogy az eltérő képességek és személyiségek ugyan külön ütemben és módon fejlődnek, de mindenki értékes függetlenül a teljesítménytől és az eredményektől. Mert mindenkiben van valami jó, különleges és egyedülálló. Még a “hülyegyerekben” is.

A Tág Világ Iskolában úgy gondolják, nincsen rossz vagy tehetségtelen gyerek. Csak megfelelő út, pedagógiai módszer és tanári elhivatottság kell hozzá, hogy minden gyerek kifejezhesse önmagát, kamatoztathassa a benne rejlő talentumot.

Az értékelés szöveges, és a legfontosabb, hogy a gyermek önmagához képest mért fejlődését állítja a középpontba. Minden embernek, de a kisgyerekeknek különösképpen fontos az egyéni visszajelzés az Ő és a tanító személyes kapcsolata. A szöveges értékeléskor ez a kapocs erősödik, ahogy megérzik a gyerekek, hogy egyéni figyelmet és visszajelzést kapnak magukról. Ez inspirálóan hat mindenkire!

Tág Világos szülők írták:
A Tág Világ programban eltöltött 4 év számunkra bebizonyította, hogy a tanulás lehet egy igazi kaland, amely a tudás, a felfedezés és a kreativitás világába vezet. Mi már tudjuk, hogy az „alternatív” iskola nem azt jelenti, hogy nincsen fegyelem és nem kell komolyan venni a tanulást, hanem azt, hogy olyan módszerekkel dolgoznak a pedagógusok, amely mellett jobban kibontakozhatnak a gyerekek képességei, szabadon engedhetik kreativitásukat, miközben nemcsak elsajátítják a kötelező tananyagot, hanem megtanulnak együttműködni, csapatban dolgozni, felelősséget vállalni.

Maga a Tág Világ Általános Iskola egy új iskola, a program azonban több éves múltra tekinthet vissza. Az iskola szakmai igazgatója, Mózes Dóra a Tág Világ programot néhány kollégájával közösen 5 évvel ezelőtt indította el egy III. kerületi önkormányzati iskolán belül. Azóta sajnos kiderült, hogy a KLIKK és az önkormányzati iskola szabta keretek között a program nem tud tartósan működni. Ezért a programban részt vevő, 2015/2016‐ban 4. osztályos gyerekek szülei úgy döntöttek, hogy Dórával összefogva létrehoznak egy olyan iskolát, ahol a gyerekek ebben a szellemiségben folytathatják a tanulást.

 iskolakeresés új iskola alternatív iskola

Sok kritika és ellenérzés kíséri a magániskolákat. Az viszont biztos, hogy a hagyományos iskolák NEM készítenek fel a gimnáziumi felvételire. Miközben ugyanis az állami iskolákban egyre kötöttebb a tananyag és egyre kevesebb a kreativitás és egyre kevesebb idő jut az alapkészségek és kompetenciák fejlesztésére, addig a gimnáziumi felvételi kompetencia alapú és kreatív gondolkodást követel. A Tág Világban a kompetencia alapú oktatáson van a hangsúly.

Látni kell azt is, hogy egyre nehezebb bekerülni a 8 és a 6 osztályos gimnáziumokba, a kötelező tananyag és a felvételi vizsga egyre jobban elszakad egymástól, így a legjobb gimnáziumokba való bejutás mindenképpen rengeteg többlet munkát követel mind a gyerekektől, mind a szüleiktől, járjanak bármilyen általános iskolába.

Így aztán ott a kérdés, ami fejtörést okoz a szülőnek, melyik útra lépjen, mit várjon a gyerekétől? Ez persze a családok és szülők beállítottságán múlik, de vélhetően egy nyitott és kreatív út jobban szolgálja a gyerekek hosszú távú boldogulását, boldogságát. 

További Információk a Tág Világ Iskola honlapján.

Képek: Pinterest

0 Tovább

Miért kell jótanulónak lenni?

Egyáltalán kell-e jótanulónak lenni? Mit jelent ez ma a közoktatásban, és mit jelent a szülőknek, gyerekeknek? Most nézzen magába mindenki! Jótanulók voltatok? Ha igen, tiétek a Kánaán? Ha nem, átkozottul elbaltázott az életetek?

Az életünk állandó tanulási folyamat. Van, hogy keretek közé szorítva, van, hogy spontán. Jó és rossz döntések, sikeres és sikertelen vállalkozások mentén élünk. Boldogulásunk, boldogságunk és elégedettségünk személyiségüntől és a begyűjtött tapaszatalatainkból adódnak. Legkevésbé a tanulmányi eredményeinktől.

Most, amikor az óvoda- és iskolaválasztás, felvételik terhe és nyomása alatt élünk, felháborodunk, és küzdünk, hogy bejusson a gyerek a megfelelő intézménybe, és ha nincs meg a pontszám, a vizsga akkor kihullik a jó helyről. És hát akkor mindennek vége!

iskola jótanuló felelősség iskolakeresés tudás értékelés

Ezért mi szülők, nyomjuk a gyereknek, hogy hány százalékos legyen az angol doga, a matek felelet, a felvételi vizsgán milyen eredményt tartunk elfogadhatónak, ehhez év közben milyen eredményeket kell produkálni, nehogy kimaradjon, lemaradjon. Ez már beleszámít a felvételibe, a továbbjutást esélyeit csökkenti, ha nem elég versenyképes az eredmény.

És vajon mi is az eredmény? Mi a kimenet? Polihisztorok, lexikonok, tudástárak a gyerekeink fejében, ami majd vezérli őket központi egységként az élet rögös útjain?

Amikor ezeket elvárjuk a gyerekeinktől és hajtjuk őket a felvételire meg a jó bizonyítvány felé, akkor elgondolkodunk azon, hogy a jó eredményeikkel majd a boldogság is eléri-e őket? A jó bizonyítvánnyal majd valóban megmutatkozik az Ő valódi lényegük? Előjön a tehetségük, kibontakozik, miben jók természetüknél fogva? És a jótanulóság felvértezi őket sok olyan tulajdonsággal, ami az élethez kell?

Ha ezekre a kérdésekre úgy felelünk, hogy az iskolában megszerzett tudás jelenti az érteket és a boldogulás útját, akkor jótanulónak kell lenni.

iskola jótanuló felelősség iskolakeresés tudás értékelés

Ha azonban más motoszkál bennünk, ha valahol tudjuk, mennyi érdekesség, jó tulajdonság és egyéni képesség lakozik a gyerekünkben, és bízunk abban, hogy ezt a maga módján jól tudja majd kamatoztatni, akkor felesleges lesz az érdemjegyekért hajtani. Persze szükség van a visszajelzésekre, a motivációra, arra, hogy a fejlődésre ösztökéljük. De ez nem az ötös bizonyítvány.

Elmondjuk nekik, elmondjuk magunkak, hogy mi kell a jó élethez? Én ma reggel az autóban egy spontán beszélgetésben megfogalmaztam, számomra mi az élet értelme. És rájöttem, hogy ezt hallottam már valaha, de sokszor én is elfelejtem: Érezzük jól magunkat. Legyünk vidámak, és igyekezzünk minél több jó dologban részt venni. Nem kell olyan helyzeteket vállalnunk, amiktől rosszul érezzük magunkat. Azt kell csinálnunk, amiben jók vagyunk. És ezért persze áldozatot is vállalunk, de saját akaratunkból, és nem külső kényszerből.

Ha szenvedélyesen tudunk lelkesedni egy tevékenységért, legyen az akár az atomfizika, akár a körömágyápolás, akkor jó úton vagyunk!

Ha együtt tudunk dolgozni másokkal valamiért, akár a tanóra megzavarásán, vagy egy közös papírrepülőn, az fontos tudás!

Ha együtt le tudunk ülni és felváltva tudjuk olvasni az olvasmányt, írni az összeadást, és az ügyesebb segít a kevésbé ügyesebbnek, akkor az felér egy csillagos ötös dolgozattal mindkét fél részére!

 iskola jótanuló felelősség iskolakeresés tudás értékelés

És amúgy miért nem bízunk a gyermekeinkben? Miért nem hisszük el, hogy maguktól is jók akarnak lenni? Hogy számukra is az az élmény, ha megmutatkozik a tehetségük, az amiben jók, és erre törekednek? Sokszor vagy nem vesszük észre vagy nincs terük a kibontakozáshoz. Mindenki meg tud tanulni bármit. Amit akar. Amihez hozzásegítik. Amire felhívják a figyelmét. És amit nem erőltetnek.

Egy elfogadó, érdeklődő és nyitott közegben mindenki megtanulja azt, amire az életéhez szüksége van. 

Képek: Pinterest

17 Tovább

Ez is iskola V. A Waldorf

A legnépszerűbb, vagy a legtöbb laikus által ismert és a legtöbb tévhitet, ellenállást kiváltó, megosztó iskolatípus, módszer a Waldorf. Érdem vagy bélyeg, ha valaki waldorfos? Nem nagy felfedezés: ez is attól függ, ki és hogyan csinálja.

Vekerdy Tamást mindenki elismeri, aki egy kicsit is érti vagy hajlandó érteni és érezni a nevelés mélyebb rétegeit is. Magyarországon a waldorf atyjaként emlegetett pszichológus tükrében a nevelés egy barátságos, együttműködő, segítő tevékenység. Amit ő mond, sokan elfogadják és igyekeznek megvalósítani. Ő pedig igyekszik fel- és megmeneti a gyerekeket az elnyomás, a tekintélyelvű nevelés alól.

A waldorf pedagógia, a megjelent iskolák és óvodák már kevésbé ilyen népszerűek, vagy egyértelműen pozitív megítélésűek. Gyakran találkozunk olyan közösségekkel, akikről az a hír járja, hogy zárt világot alakítanak ki, csak a maguk “köreiből” engednek családokat csatlakozni, és szigorú szabályok szerint elvárják, hogy az iskolán kívül is “waldorfos” életet éljenek a gyerekek, szüleikkel, testvéreikkel együtt. 

 waldorf iskolakeresés alternatív iskola tanulás

A waldorf (és emellett persze sok más alternatív iskola) legfőbb kritikája a versenyképesség elmulasztása. Hogy azok a gyerekek, akik ezekbe az iskolákba járnak lemaradnak, elmulasztják megtanulni az érvényesülést, a valódi kihívásokra nem készülnek fel. A tananyag, a valódi tudásanyag kevesebb, nem olyan felkészültséggel érkeznek, nem tudnak továbbtanulni a felsőoktatásban, vagy más hagyományos tanrendű iskolákban.

Holott elvileg csak a módszerről és nem a tananyagról van szó.

Kétségtelen, hogy egy a napjainkban kevéssé divatos, a régi kultúrák, értékek és hagyományok felé fordulás jellemzi ezt a módszert, amely valóban életvitel és felfogás is, azonban nem szükségszerűen kirekesztő, hanem éppen befogadó, a sokféleséget toleráló, nyitott szemléletű is lehet.

Rudolf Steiner gondolatai
“ Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélőerejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg saját szemével nézni a világban.
Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk. És őket is a keresők útjára kell vezetnünk.
Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi, mint tanítók, nevelők, csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell megteremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell.
Ha a gyereket a megfelelő időben képességeihez és alkatához való dolgokkal látjuk el, akkor azok a gondolatok, amelyeket így vezettünk elé, egész életén keresztül ható, folyamatos megújulást adó táplálékká válnak benne.”

Hajdanán, Rudolf Steiner épp a materiális tanítás, a gépiesen oktató iskolákkal szemben a gyerekek szellemi nevelését állította a fókuszba. Az ő elmélete alapján létrejött waldorf irányzat a szív az ész és a kéz harmóniájára hívja fel a figyelmet. A waldorf iskolákban az érzelmeken, a művészeteken keresztül, az egyéniség figyelembevételével, az egyéni felelősség kialakításával és hangsúlyozásával irányítják a pedagógusok a tanulás felé a gyerekek figyelmét.

waldorf iskolakeresés alternatív iskola tanuláswaldorf iskolakeresés alternatív iskola tanulás

Egyéni tanrendben nagyon sok tevékenység közben, tantárgyakon átívelő módon tanulnak. Például számolni, írni, olvasni, lassabban, de megalapozottabban, mint hagyományos iskolákban tanuló kortársaik. Az intézményeket keresztény szellemben, de nem felekezeti hovatartozással működtetik.

A szeretet és a harmónia az, ami jellemző ezekre a közösségekre. Sokan hihetik azt, hogy ezzel nem vértezik fel kellően a való életre a tanulókat. Pedig nagyon erősen jelen van a munkára való szoktatás, a kiskortól elsajátítandó házimunkán át a hagyományos kétkezi munkák megismerése és végzése.

waldorf iskolakeresés alternatív iskola tanulás

Nincs bukás, vagy osztályzás az alsó tagozatokban. Egy-egy tananyagot vagy tanulási szakaszt bemutatókkal zárnak, személyes szöveges értékelést kapnak a gyerekek a tanároktól. Ezzel egy közös feladatukat, és együttes munkát dekralálnak, ahol a gyerek tevékeny szereplője a folyamatnak.

(Sok helyütt a tanár osztályoz, a diák pedig elszenvedi azt. Ettől, biztosan nem lesz több a tudása.)

“A Waldorf pedagógia ember- és világképe szerint a gyermek, lelki-szellemi fejlődése során, megismétli azt az utat, amit az emberiség járt végig a különböző kultúrkorszakokban. Ebből következik az, hogy minden évfolyamnak sajátos hangulata, karaktere van, és ezzel függ össze a főtanítást záró elbeszélő rész témaválasztása is.” Részlet a Kispesti Waldorf-iskola programjából

Sokszor, ha egy kisgyerekkel nehezebb a hagyományos utakon járni, akkor azt ajánlják a nevelési tanácsadók, hogy menjen waldorf iskolába. Ez akár lehet jó is, de persze nem ilyen egyszerű. Ha iskolát keresünk, akkor nem csak a gyermek, hanem a magunk elképzlései, életútja és szemlélete is jelen van. Egy család nem alakulhat át, vagy nem lehet hiteles, egy külső tanács vagy elvárás nyomására. De az is lehet, hogy már az első találkozáskor tudjuk, hogy ez lesz a nyerő.

Ha ismerkedni szeretnál a waldorffal, az antropozófus szemlélettel:
SOPHIANUM

Vagy ha iskolát, óvodát keresel: Magyar Waldorf Szövetség

Waldorf Lap

Képek: Pinterest

1 Tovább

Ez is iskola III. Az egyházi

Az egyházi oktatás, az egyházak a tudással és a modernizációval való szoros kapcsolattal a fejlődés mozgatórugóiként jelentek meg a történelem során. A hagyományos tanító szerepük mára már nem egyedülálló, mégis sokak számára garancia a jó minőségű oktatásra. Ma Magyarországon messze nem a modernizáció hírnökei, sokkal inkább a hagyományok, a fegyelem és a hatalom kiszolgálói. Persze attól függ, mit nevezünk egyháznak. Mert manapság ez sem egyértelmű hazánkban.

Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az egyházi intézmények száma. A kedvező feltételek és az állami finanszírozás, valamint az állami közoktatás drasztikus minőségromlásának következményeként rendkívül sokan érdeklődnek az egyházi fenntartású iskolák iránt. Egy egyházhoz tartozni, annak közösségébe járni, megnyugtató és biztonságos érzés. Azok a családok, akik mindennapjaikat amúgy is vallásuk intenzív gyakorlásával töltik, természetes módon íratják ezekbe az iskolákba gyermekeiket. Sőt, már kora kisgyermekkortól, bölcsődébe és óvodába is adhatják ugyanabba az intézménybe, és biztonságban tudhatják őket egészen érettségiig.

Ezekre az iskolákra általánosan jellemző, hogy nagyon erős vallásos neveléssel, erkölcsi és viselkedésbeli szigorral állnak a tanulók felé, komoly követelményrendszerrel, fegyelmezett életvitelre és tanulásra szoktatják a gyerekeket. Így sokszor jó eredménnyel, a tudástranszfer szempontjából magas színvonalon képzik a diákokat.

Az egyházi iskoláknak lehetőségük nyílik arra, hogy saját programjaikkal, szabadon választható tankönyvekből, kislétszámú osztályokban, kényelmes körülmények között oktassák a gyerekeket. Nem csoda hát, ha az állami intézményekből ide (is) menekítik a szülők a tanulókat.

 egyházi iskola iskola iskolakeresés erkölcs hit

A megnövekedett egyházi intézmények sok terhet levettek az önkormányzatok válláról, így nem számított, hogy lettek olyan települések is, ahol nem tudnak felekezettől független iskolát választani a családok. Valamint az sem okoz gondot a politikának, hogy helyzetbe csak az általuk minősített történelmi egyházakat hozták. Így aki más vallású, vagy más egyház tagja, mint amit a kormányzat elismer, nem juthat egyelő feltételekkel az egyházi iskolához.

Az oktatás elemzői között szinte egyöntetű a vélemény, miszerint a kjelenlegi Kormány a számára kedvező egyházi iskolákba akarja terelni az elitképzést. Számukra az állami rendszernél is kedvezőbb feltételeket biztosít:
Egyházi fenntartású köznevelési intézmények legfőbb, az állami fenntartású intézményektől eltérő szabályozásai (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet):

- vallási tekintetben elkötelezetten működhetnek

- nincs kötelező tanulófelvétel, nincs kötelező csoportlétszám

- kerettantervet a fenntartó (egyház) választhat

- tankönyvet a fenntartó (egyház) választhat

- bizonyos feltételek teljesítése esetén kiegészítő támogatást kaphat

- igazgatót a fenntartó (egyház) nevez ki az oktatásért fgelelős miniszter egyetértésével

 egyházi iskola iskola iskolakeresés erkölcs hit

Miközben az egyházi fenntartású iskolákról messze az a hír járja, hogy kiemelkedő minőségű oktatási eredményeket érnek el, ha közelebbről vizsgáljuk, a hozzáadott pedagógiai értékek nem egyértelműen kiemelkedők.

“Az egyházi iskolák többsége értelemszerűen elkötelezett saját egyházának ideológiája iránt. A korszerű pedagógiában azonban nem egy kész sémát, ideológiát plántálunk a gyerekbe, hanem sokféle világszeméletet mutatunk be neki, és segítünk neki, hogy maga konstruálja meg a saját világszemléletét. Ezt a konstrukciós folyamatot kell a gyerekben elősegíteni, ez a modern pedagógia feladata. Nem mondhatjuk, hogy ez a fajta pedagógiai szemlélet minden világi iskolában ott van, mint ahogy azt sem, hogy minden egyházi nélkülözi. Erről a problémáról azonban őszintén kellene beszélni, és nem szabad az egyházi oktatás elleni támadásként felfogni.” (Nahalka István, oktatáskutató)

Végeredményben e fenti sorok magyaráznak mindent, aminek az iskolában történnie kell. Legyen az egyházi vagy állami, alapítványi vagy magán.

Amiért sokak számára mégis az egyházi iskolák vonzóbbnak tűnnek, az a feltételezés, ami szerint a vallási tanítások, a szeretet, az emberiesség és a békesség járja át ezeket az intézményeket. Hogy az ott tanító pedagógusok, a diákok mind jó emberek és magas erkölcsi értékekkel bírnak, lehajolnak az elesőkhöz és segítik a kirekesztetteket. Mindezek az emberi nagyságok azonban jól láthatóan ugyanúgy nincsenek meg bizonyos egyházi iskolákban, mint bármely másban. Azaz, amit hiszünk az egyházi iskolákról, az jó lenne nagyon, de sajnos nem evidens. Hasznosabb volna, ha ezeket az értékeket felénk, egyszeri emberek felé gyakorolná a klerikális közeg és nem a hatalom felé. És jó volna persze, ha nem felülről mondanák meg nekünk, mi a vallás, és ki az egyház. De ez már egy másik beszélgetés.

Képek: Pinterest

 Forrás: (Nahalka István: Az írástudatlanságról a kompetenciamérési adatok alapján)

 

5 Tovább

Ez is iskola II. Az alternatív

Az alternatív vagy magán iskolák sokféle program és módszer szerint dolgoznak. Van, aki a nyelvoktatást, a sportot, mások a gazdasági vagy művészeti képzést tűzik zászlajukra, vagy egyéb speciális igénynek felelnek meg. Abban azonban többnyire megegyeznek ezek az iskolák,  hogy a szigorúan vett tananyag mellett, vagy azzal együtt a diákok egyéni szükségleteit, mentális, lelki dolgait is figyelembe véve, mentorként állnak a gyerekek mellett és kísérik végig a tanulmányaik során.

Szülői körökben és szakmai fórumokon tájékozódva egyre több és pontosabb szemponttal és elvárással találkozunk az iskolát illetően. Az esetek egyre nagyobb részében tudatos az iskolaválasztás, nem csak egy letudni való dolog. Csaknem valamennyi vélemény szerint a szülők gyermekük számára a legjobb iskolát választanák, hogy sikeres, kiegyensúlyozott felnőtté váljanak.
Viszont abban nagyon nagy eltérések mutatkoznak, hogy ki mit ítél sikernek, mikor elégedett a gyermek iskolájával, teljesítményével. Az elvárások nem csak az iskola pedagógiai programjára, hanem tanáraira, felszereltségére, a kommunikáció módjára és az iskolai élet valamennyi részletére kiterjed.

alternatív iskola független iskola iskola oktatás alternatív tanulás szolgáltató iskola alternatív felelősség iskolakeresés

Az elmúlt öt évben látványosan megjelent az az új igény, hogy az állami oktatástól eltérő szemléletű iskolákba járjanak a gyerekek. A meglévő magániskolákban óriási a túljelentkezés, és egyre nagyobb számban indulnak új, tanári vagy szülői közösségek által életre hívott iskola kezdeményezések. Sok esetben ez nagy terhet ró a szülők vállára első sorban anyagiak terén, de mégis, ma már nem csak a gazdagok kiváltsága az alapítványi oktatás, hanem azok a középosztálybeli családok is ezt az utat választják, akiknek az állami rendszer kínálta tanítási módszer vagy felkészítés nem felel meg. Az alternatív iskolák azokat a tevékenységeket és szerepeket vállalták fel, amelyet az állam nem tud, jelenlegi rendszerében nem képes teljesíteni.  Ezek lehetnek az egyéniség diktálta sajátosságok, valamilyen sajátos nevelési igény, vagy világnézet, életszemlélet vagy a versenyképes tudás megszerzésére irányuló elvárás.

Az alapítványi és magániskolák magukat független iskolaként definiálják, s bár az elnevezés nem terjedt el széles körben, egyaránt jól fejezi ki közös jellemzőiket és különbözteti meg őket a közoktatás más szereplőitől.

A független iskolák egyrészt a gyermekeik számára többletszolgáltatást kereső középosztálybeli családok számára, másrészt a lemaradók, kiesők támogatására jöttek létre. Tevékenységükkel innovatív, gyermekközpontú szemlélettel egyben fontos társadalmi feladatot is ellátnak. 
A független iskolák az állami, önkormányzati oktatási kínálatot pótló és kiegészítő feladatot látnak el, valamint helyettesítő szerepet is betöltenek. Magyarországon mintegy 1200 független óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző és főiskola működik. Ezekben mintegy 16 ezer pedagógus és két-háromezer gazdasági, technikai munkatárs dolgozik. Adó befizetéseik megközelíti az intézményeknek utalt állami támogatás összegét. Megközelítőleg 250 ezer tanuló jár ma független iskolába.

Az független iskolák összehasonlítása az állami ill. önkormányzati fenntartású intézményekkel változó eredményeket mutat. Nem lehet kijelenteni, hogy egyértelműen jobbak vagy rosszabbak ezek az intézmények. Előkerülnek kimagasló eredmények, kompetenciamérések, nyelvi vagy szakmai versenyek, egyéb iskolán kívüli megmozdulások során, de a hagyományos iskolai rangsorokban, amelyek a továbbtanulási és felvételi eredmények alapján állítanak sorrendet, általánosan elmondható, hogy nem szerepelnek a legjobbak között.
Ennek egyik oka, hogy ezekben az iskolákban tudatosan nagyon heterogén a diákok összetétele ezen intézmények felvállalják hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő vagy speciális nevelési igényű ill. egyéb okokból a hagyományos oktatási rendszerből kiesett tanulókkal való foglalkozást. Sok esetben az is ok, hogy ezen iskolák pedagógiai megközelítése alapvetően kizárja a „versenyistálló” szellemet.

Az független iskolák jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy alternatívát nyújtanak és színesítik az oktatási palettát. Alternatív, innovatív pedagógiai módszereket alkalmaznak, sajátos világnézeti vagy filozófiai, altruista célokat valósítanak meg, speciális igényekkel rendelkező tanulócsoportokat és szülőket szólítanak meg. Másrészt ma is pedagógiai műhelyként működnek és ezzel a közoktatásra is jótékony hatással vannak.

A független iskolák száma az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt. A közoktatást érintő központosító törekvésekbe nehezen illeszkednek, de jelenlétük szükségessége és jótékony hatása nehezen vitatható. 

Kép: Pinterest

2 Tovább
«
123

Szülő2.0

blogavatar

mit kezdjünk magunkkal, gyermekeinkkel, amikor azt látjuk, hogy a hagyományos módszerek nem alkalmazhatók. mit tehet egy szülő, ha ő maga is, és gyermeke is egy új kultúra szülöttje. kis generációelmélet, digitális kultúra, 21. század. magunknak kreálunk mintákat.

Utolsó kommentek

Követők

nianna

Címkefelhő

iskola (36),szülői minta (27),tanulás (19),21. század (19),nevelés (15),iskolakeresés (12),oktatás (10),család (9),tanítás (9),szabadidő (9),felelősség (7),alternatív (6),agresszió (5),tanár (4),érzelmi intelligencia (4),tudás (4),fejlesztés (3),program (3),empátia (3),nyár (3),értékelés (3),magántanuló (3),digitális kultúra (2),szigor (2),pihenés (2),szeretet (2),szülő (2),karácsony (2),digitális (2),partneri viszony (2),szolgáltató iskola (2),fehérneműszabály (2),pedagógus (2),óvodaválasztás (2),verés (2),halál (2),szabadság (2),z generáció (2),hit (2),alternatív iskola (2),halloween (2),játék (2),alternatív tanulás (2),gyerekkor (2),különóra (2),elismerés (1),vakáció (1),bizonyítvány (1),művészet (1),robot (1),Nevelés (1),tisztelet (1),fejlődés (1),Szülői minta (1),Sport (1),büntetés (1),érzelmi ntelligencia (1),nyitott (1),technológia (1),autóvezetés (1),okos program (1),korszerű tudás (1),gondolkodás (1),szünidő (1),okos étel (1),egészség (1),étkezés (1),tanóra (1),kultúra (1),boldogság (1),boldog gyerek (1),szabad játék (1),robotika (1),új írástudás (1),programozás (1),kódolás (1),dícséret (1),halottak napja (1),megosztás (1),használható tudás (1),tudástranszfer (1),új tudás (1),trambulin (1),mozgásfejlesztés (1),ugrálás (1),menekült (1),csúfolódás (1),színes világ (1),wc (1),tanárok (1),közösség (1),kooperatív (1),televízió (1),technika (1),múzeum (1),tanévkezdés (1),internetbiztonság (1),kirekesztés (1),video (1),gimnázium (1),alternatív oktatás (1),21. századi tudás (1),kreatív (1),ünnep (1),IKT (1),közösségi oldalak (1),ajándék (1),kisgyerek (1),alvás (1),altatás (1),apa (1),modern (1),fenyítés (1),osztályzat (1),gyerek verés (1),finn (1),épület (1),jövő iskolája (1),leszakadók (1),tv (1),mobiltelefon (1),iskolaelőkészítés (1),középiskolai rangsor (1),felvételi (1),matek (1),app (1),óvoda (1),együttműködés (1),projekt módszer (1),szakma (1),menekültek (1),helyesírás (1),otthon oktatás (1),segítség nyújtás (1),jótékony (1),független iskola (1),gyerekvállalás (1),állami iskola (1),egyszerűsítés (1),fáradt (1),koncentráció (1),magánélet (1),egyházi iskola (1),jótanuló (1),tüntetés (1),waldorf (1),újév (1),erkölcs (1),fogadalom (1),túlpörgött (1),szünet (1),biztonság (1),vallás (1),internet (1),rossz gyerek (1),együttélés (1),verekedős gyerek (1),fegyelem (1),első osztály (1),házi feladat (1),otthontanulás (1),élménypedagógia (1),iskolaérettség (1),tanító (1),új iskola (1)

Kedvencek

Szülő2.0 Szülő2.0

mit kezdjünk magunkkal, gyermekeinkkel, amikor azt látjuk, hogy a hagyományos...

Reblog