Van ez a közhely, amit minden anyuka mantárzik a játszótéren: Ne iskolát, hanem tanítót válassz! Sokszor már a nevelési tanácsadóban, az óvodában is ezt terjesztik.
Én meg azt mondom iskolát válassz, mert ha jó az iskola, az csak jó tanítót alkalmaz, illetve megkövetel egy szakmai minimumot és egy jó szellemiséget.

A jó iskolába jó bemenni. Már reggel mosolygás, zene, jó hangulat, barátságok. A jó iskolában is vannak nehézségek és konfliktusok, de van rá apparatus, hogy ezekkel foglalkozzanak. A jó iskolában közösen segítik a szülőt és gyereket, hogy kijárják az iskolát. Hogy megtanulják a megtanulni valót. Nem az aktuális bebiflázandó tananyag a fontos, hanem a gyerek, hosszú távon az ő érvényesülése és boldogulása. Nem a gyerekanyag, hanem az egyén jár suliba.

Megkérdeztem néhány iskolát, mit tartanak a legfontosabbnak, mire készüljenek az elsősök. Íme néhány válasz.
Ti is megkérdezhetitek ezeket az iskolában, ahová vinnétek a gyerekeiteket. A válaszok sokat elárulnak a tanítóról és az intézményről is. Már az sokat sejtet, hogy a válaszokban egyszerű, rövid kifejezések vannak, emberi, hétköznapi példák, vagy szakértői állásfoglalások, tankönyv ízű kinyilatkoztatások.

Mi az iskolaérettség? Melyik elemét tartja a legfontosabbnak?

Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola:Iskolaérettnek tekinthető az a gyermek, akinek a testi fejlettsége bizonyos kritériumoknak megfelel (magasság, súly, finommotorika…), mozgása viszonylag összerendezett, kialakult dominanciája, reális testképe van. Fontos kritérium még, hogy a gyermek általános tájékozottsága, beszédkészsége, gondolkodása az életkorának megfelelő legyen. Ezeken kívül a feladattudat és a figyelem tartóssága is erősen befolyásoló tényező. Tapasztalataim azt támasztják alá, hogy sokan nem veszik figyelembe gyermekük szociális éretlenségét, amikor választásuknál az iskola mellett döntenek. Márpedig ez hosszú távon nagyon meg tudja nehezíteni a gyermek, a társak és a pedagógusok munkáját is. Így én ezt az elemet emelném ki a fontossági sorrendből, mivel azt hiszem, a szülők ezt a kritériumot nem veszik komolyan.

Lauder Javne Iskola:
Nagyon komplex fogalom az iskolaérettség. (Meg nem is szép, de ez abszolút szubjektív megjegyzés. Leginkább Vekerdy híres mondata jut eszembe erről, ami valahogy úgy hangzik: ne a gyerek legyen érett az iskolára, hanem az iskola a gyerekre.) De ha a legfontosabbat kell kiemelnem, az a mozgás; a koordináció, a testséma, testérzékelés fejlettsége. Az idegrendszer éretlenségével járhat együtt, ha nem magabiztos ezekben. Nélkülük nehéz a kicsi gyerek élete az iskolában, mert nem tud megfelelően koncentrálni, nyugtalan, figyelmetlen lehet, s ez máris kudarcot okozhat számára. Ugyancsak fontos még az önállóság, amiért otthon is sokat tehetünk közös, valódi tevékenységekkel (kutyasétáltatás, főzés, barkácsolás stb.).

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Szentendre:
Fizikai alkalmasság, kognitív érettség, mentális, pszichés alkalmasság.

 

Mi az a 3-4 legfontosabb cél, amit el kell érni az első osztályban? Mi az első osztály legfontosabb feladata?

Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola:Természetesen nagyon fontosak az oktatási és tantárgyi célok, ám én mégis inkább a következőket emelném ki:
Tanulás iránti vágy felkeltése, belső motiváció kialakítása a gyermekben.
Egy olyan környezet, osztályközösség kialakítása, amelyben a gyermek jól érzi magát- „A gyermek szeressen iskolába járni”.
ÖNÁLLÓSÁGra törekvés- minden területen. Szerintem ez az egyik legfontosabb cél.

Lauder Javne Iskola:
A legfontosabb cél, hogy szeressen iskolába járni. Ettől várható, hogy későbbi élete során is motivált legyen a tanulásra, mert igenis ez a kiemelt feladat. Bármit képes gyorsabban, hatékonyabban megtanulni az a gyerek, aki bízik önmagában és persze a felnőtt partnereiben, akiket nevezhetünk pedagógusoknak is. Az ilyen, világra nyitott személy kíváncsi, kreatív, bátran kezdeményez kapcsolatokat, ezért erősebbé válik szociális hálója. A feladat tehát, hogy nyugodt - lehetőleg egyéni ritmusát figyelembe vevő - tempóban táguljanak az ismeretei. Ismerje a betűket, olvassa őket, bár nem kell feltétlen szépen le is írnia azokat, az írott nagybetűkkel pedig ráér másodikban komolyabban foglalkozni. Számoljon 20-as számkörben, legyen mennyiségfogalma. Alkosson kedvére képeket, tárgyakat, énekeljen, na és mozogjon szabadon a levegőn sokat-sokat.

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Szentendre:
Attitűd: Pozitív érzelmek kialakítása. Beilleszkedés, szokások megalapozása, az egyén viszonyulása személyek, tárgyak, szituációk iránt. Más emberek tisztelete, felelősség, együttműködés önbecsülés.
Intellektuális készség fejlesztése: nyelvi készség, valamint a szabályhasználat. A viselkedés, magatartás kialakításának főbb nevelési eszköze.
Kognitív stratégiák fejlesztése: irányítják az egyén tanulását, gondolkodó viselkedését, gyakorlással alakítja ki a magatartást.
Verbális információk nyújtása: a mindennapi életben szükséges általános és személyes adatok összessége.(születési dátumok, névnapok, családi ünnepek, figyelmesség a környezetünk iránt)
Motorikus készség fejlesztése: az iskolai mozgástanulás eredményei. Testbeszéd, mozdulatok elsajátítása.
Nem csak az első osztályban‼‼‼‼!

 

Mik azok a legfontosabb szempontok, tulajdonságok vagy ismeretek, amikkel rendelkeznie kell egy első osztályosnak?

Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola:
A gyerek tudjon hosszabb ideig figyelni
Legyen nyitott és motivált különböző feladatok megoldására
Képes legyen az önállóságra
Tudja a saját- szülei és testvérei nevét, a lakcímét és a születési dátumát
Ismerje az évszakokat, hónapokat, színeket, formákat,
Meg tudjon számlálni 10 dolgot
Alakuljon ki a „kezessége”, valamint helyes ceruzafogás. 

Lauder Javne Iskola:
Az általános tájékozottságot és a beszédet tartom nagyon fontosnak. Hogy tudja ki ő, a családja, mikor van a születésnapja, hol lakik, mik a hét napjai, és ezeket el is tudja mondani. Idegeneknek, felnőtteknek is. Nem, nem a vészhelyzetekre való felkészülés miatt, hanem mert így képes magabiztosan képviselni magát, megismerni társait, bizalommal fordulni a felnőttekhez, ha segítségre van szüksége. A beszéd, szókincs fejlettsége gördülékenyebbé teszi a tanulást, játékot egyaránt. Ezt rendszeres meséléssel (fejből vagy könyvből) nagyban segítheti a szülő. Megfigyelhető, hogy azok a gyerekek, akiknek este mesélnek, jobban képesek figyelni és követni az utasításokat, gyorsabban, hatékonyabban tanulnak.

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Szentendre:
Az adott életkortól elvárható szint, az első pontban megfogalmazott kritériumok.

Egy szülő, milyen útravalót adjon az első osztályos gyerekének?

Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola:
Legyen bátor, keressen barátokat, hogy jól érezze magát az iskolában! Ameddig csak tud, figyeljen oda és kövesse a tanító „utasításait”. (Figyeljen oda a saját holmijára, próbálja meg nem elveszíteni!)

Lauder Javne Iskola:
Egy 6-7 éves gyereknek direkt útravalót nem adnék. Elég, ha a szülei mindennapos megnyilvánulásait észleli, figyel rájuk és figyelnek rá. Az üzenete pedig ez lenne: “Légy önmagad! Tanuld meg nyíltan intézni az ügyeidet, nem én járok iskolába, hanem te.  A tudás is és a lecke is a tiéd. Ha segítség kell, bátran szólj!” Persze gyermekibben fogalmazva és hozzá téve, hogy mindig mindent elmondhat a szüleinek, mert hiszünk neki, hiszünk benne, szeretjük.

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Szentendre:
Saját félelmeinek leküzdését.

 

Ki volt a legemlékezetesebb első osztályos a pályafutása során, és mitől volt az?

Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola:
Nehéz kiemelni egyetlen gyermeket, hiszen mindenkiben volt és van valami különleges, ami miatt jó őt felidézni. Ám ha mégis választani kellene, talán egy olyan kislányt választanék, aki rendkívül zárkózottan, furcsa szokásokkal érkezett iskolánkba. Rengeteg küzdelemmel, kiközösítésen, intőkön, rossz jegyeken, nevelési tanácsadókon át vezetett az út, mire a kislányt elfogadták, mára pedig- sok év elteltével egy viszonylag közlékeny, önálló gyermek lett belőle, akinek egész sok barátja van osztálytársai között. Bár ez nem tűnik nagy dolognak, a kiinduló helyzethez képest nagyon nagy utat jártunk be és jó látni az eredményeket…
(Volt még egy soha el nem felejthető eset, amikor első osztályban téli szünet előtt két kislány keservesen sírt. Majd mikor megkérdeztem, mi a probléma, a válasz a következő volt: „Most 2 hétig nem jöhetünk iskolába, ezért sírunk.” Azt hiszem az ilyen válaszok és pillanatok azok, ami miatt ezt a pályát érdemes választani.)

Lauder Javne Iskola:
Egyik kisfiú az osztályomból elsőben komolyan dadogott, nehéz volt számára a szóbeli megnyilvánulás, a többieknek pedig olykor kivárni azt. Szerencsére mindig volt mondanivalója, gátlásos nem lett, igen sok időt fordítottam az osztálytársak “érzékenyítésére”. Viszont az összeolvasás egyáltalán nem ment. Neki a L+Ó nem LÓ volt, hanem LÖÓ. Aztán a téli szünet után csoda történt! Egyszer csak folyamatosan olvasott, de úgy, hogy mindenkinél pontosabban, jobban, kifejezőbben. (Azóta tapasztaltam, hogy az nem ritka, amikor valaki nem képes összeolvasni, és egy szünet után hirtelen sikerül. Ugye milyen titokzatos az agy működése?) És olvasás közben nem dadogott! Viszont rengeteget olvasott szabadidejében. Néhány év múlva a dadogása teljesen megszűnt (segített a zeneterápia is), most pedig szívesen színészkedik, fellép. A legnagyobb öröm számomra mégis az, hogy ír. Verseket, novellákat, regényeket, küldi nekem az írásait, és még mindig kikéri a véleményemet. Sőt, szerintem hallgat rá.

Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola
Lauder Javne Iskola
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Szentendre

Képek: Pinterest